Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán

296 Jerfy Géza; Most már Hergeszell gyors egymásutánban küldi jelentéseit 1848 március 19-ről, 22-ikéröl, 23-ikáról, s ezek mind az országgyűlés lázas munkájáról tudósítanak. Mellékeli hozzájuk az elfogadott törvényjavaslatok szövegét, köztük a szabad királyi városokról szólót is, amely szemben a kerületi ülésben röviddel előbb tárgyalt 254 §-t tartalmazó nagyterjedelmű javaslattal 30 §-ra zsugorodva csupán a legszükségesebb szervezeti reformokat kívánja vázlatosan megvalósítani. Városaink közigazgatásának és kormányzatának szerves, nagy, átfogó reformja félben maradt s városaink hiába várták azt ezen utolsó, a városkormányzat érdekei és szempontjai iránt meglepő érzéket tanúsító, tehát e téren is magasnivóju rendi országgyűlésünk óta is! Tudatja Hergeszell Ferenc az első felelős minisztérium kinevezését is. Äz 1848 március 30-iki következő követi jelentését meglepetésszerűen már Györgyi Mihály is aláírja. Úgy látszik, pár heti otthontartózkodása után vagy kedvet kapott újból az örvendetes fordulatot vett események hatása alatt a diétán való megjelenésre, hol is már nem volt az »itteni városi követeknek jelenléte érdek nélkül való« — mint előbbi lemondó levelében panaszolta — és lemondását visszavonta, vagy pedig azt nem fogadták el itthon ; ez utóbbi azonban kevésbbé ^valószínű, mert ily lemondást, mely a városi kassza könnyebbűlését jelentette, szívesen vettek volna — mint azt már 43-ban Hergeszell Ferenc esetében láttuk — tanács és választott községbeli uraimék. Mindenesetre idevonatkozóan közelebbi adatok a város levéltárából hiányoznak. 1848 április 3-án kelt utolsó pozsonyi jelentése a két követnek, mely beszámol az elfogadott és királyi szentesítés alá terjesztett további korszakos reformjavaslatokról, majd közli, hogy a király az országgyűlést április 10-én »berekesztendi és törvények szentesítésére f. hó 9-én legmagasabb személyével hü magyarjait szerencséltetendi. « Már itthon, Győrött 1848 április 19-én írják meg ünnepélyes és lelkes hangú, szép gondolatokkai telt végleges beszámolójukat a korszakalkotó jelentőségre emelkedett utolsó rendi országgyűlésről hazatérő követek; visszapillantást vetnek ennek egész működésére és mellékelik az 1848 április 11-én királyi szentesítést nyert reformtörvények hiteles példányait is. Ä klasszikus értékű és nevezetes történeti dokumentum jellegével bíró jelentés, melyet az előző jelentések stílusa és hangja alapján, valamint mert az országgyűlésen megszakítás nélkül egyedül Hergeszell Ferenc volt jelen s ott érdemi tevékenységet csak ö fejtett ki, kétségtelenül kizáróan az ő személyes műve. Alljon itt egész terjedelmében, mint a vele sírba szálló régi rendi Magyarország hátrahagyott méltó emléke: »Tisztelt Köz Gyűlés! Ha igaz, hogy nemzetek néha pillanatokban századokat élnek keresztül, ugy ezen igazságnak világosabb bizo-