Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán

Köveinek léte, tsak haszlalani üdő töltés, s küldöljeinek szinte liasztalani pénz költése: m cl véget alázatossan meg kérni bátorkodóin az Tttes Tanátsot, ugy Választót Községet, engem ezen mostani követ állásomtul fel menteni, ö Méltósága Királyi Személnöknél tisztelete­met meg tévén, távozásomra az engedelmet meg nyerni szerencsém is vala, s igy jövő holnap 5.-ike haza térni is kívánok: de utoljára járul azon házammal történi változás is, mel hon létemet is elkerülhetetle­nül meg kívánja. Mind ezeknek tekintetébűi meg ujitván kérésemé! az Tttes Tanáts ugy Választót Községnél; maradok telles liszlelelM alázatos köteles szolgája Györgyi Mihály Sz. K. Győr Városa Ország Gyűlési követje. Pozsony 29.-e február 848.« Nem sejtette Györgyi Mihály uram, hogy alig pár nappal lemondása után mily sorsdöntő ferdulat áll be a korszakalkotó jelentőségű országgyűlésen, melyről oly keserű indulattal kivár, távozni. A fordulathoz a lökést Kossuth Lajos pestmegyei követ­nek 1848 március 3-án az alsó táblán mondott történelmi jelentő­ségű beszéde adta meg; az alkalmat rá Balogh Kornélnak, Győr megye követének felszólalása szolgáltatta, aki a bankjegyek nagy ' számban való forgalomba hozatala miatt aggályokat táplált. Már március 4-iki jelentésükben tudósítják erről a követek a várost, elmondván, hogy Kossuth Balogh Kornél felszólalásába kapcso­lódva reámutatott arra, hogy — mint jelentésükben írják - - »a pénzügyi viszonyok nem mindaz, ami figyelmet érdemel és azért a mindennapi parányiságból kiemelkedve a törvényhozásnak ma­gasztosabb érdekekre kelletik figyelmét forditani« és ebből kiindulva az alkotmány általános reformját sürgette, a reform terén teen­dők sorát kijelölte és a királyhoz ily értelemben intézendő fel­iratot hozott javaslatba, melyet az alsó tábla egyhangú lelKese­déssel el is fogadott. »Elfogadta ezt az ostobasagot«, írja napló­jában e napon gróf Széchenyi István, kinek útja akkor már Kos­suthétól elvált, hogy az első felelős minisztériumban ismét össze­találkozzanak. A felirati javaslatot, amely a nevezetes átalakulási folyama­tot megindította, jelentésükhöz mellékelve megküldik a követek.,, de Hergeszell Ferenc, mint gyakorlati érzékű, s városa polgársá­gának gondolkodását jól ismerő férfiú, a jelentésre vezetett utó­iratban azt is jelzi, hogy mellékelve megküldik az osztrák bank kimutatását is, melyből kitűnik, hogy a kibocsátott bankjegyek kellően fedezve vannak. Érdekes történeti adat, hogy Kossuth e híres felirati javas­latának, illetve Balogh Kornél győrmegyei követ erre alkalmat adó felszólalásának speciális győri vonatkozásai is vannak. Beöthy Ákos mondja el A magyar államiság fejlődése, küzdelmei c. nagy­becsű művében, hogy az időben a monarkia számos városában rendkívüli módon felizgatta a kedélyeket a bankjegyek bekövet­kezhető elértéktelenedésének rémképe. Ilyen volt a hangulat, a gabonával kereskedő Győrött is, mely élénk összeköttetésben állott a bécsi piaccal. Az aggódó győri

Next

/
Thumbnails
Contents