Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán
A szabad királyi város, mint ilyen, egy nemes személynek tekintetett. Földjén földesúri jogokat gyakorolt, nemesi jószágot bírhatott, a nemesi felkelésben részt vett. Polgárainak az egészország területén vám- és helypénzmentességük volt, királyi béren, hadiadón és katonabeszállásoláson kívül egyéb terhet nem viseltek. A magistratus tagjai saját lakházaikra nézve még ez utóbbiak alól is mentesek voltak. A városi polgárok magvaszakadása esetén vagyonukat a város örökölte, ez nem szállott — mint hasonló esetben a inemeseké — a szent koronára. A várost illető jogokat a belső és külső tanács gyakorolta. Győrött a külső tanács 60 személyből állott, ezért is hívták őket hatvanszemélyekhek vagy választott községnek, tagjait pedig választott polgároknak. A külső tanács a polgárok soraiból önmagát egészítette ki választás utján s a maga kebeléből választotta a belső tanácsot, a magístratust, mely a főbíróból, polgármesterből, városkapitányból és a tanácsosokból állott (a főügyész nem volt. tagja) és a tisztikar többi tagjait. Főbírónak minden királyi városban kellett lennie, ez volt a magistratus feje, a judex; polgármester, consul nem volt minden városban. A belső tanács feloszlott közigazgatási tanácsra és törvényszékre. A törvényszék elnökla a főbíró volt. A közigazgatási tanács, élén a polgármesterrel, a közigazgatási és gazdasági ügyeket kezelte, köteles volt a városgazdálkodási ügyeket és számadásokai a külső tanács elé terjeszteni s azt minden fontosabb ügyben meg kellett hallgatnia. A külső tanács vezetője a városi szószóló (másként szónok, tribunus, Vormund) volt; ez vezette a tisztújítást is, ha nem királyi biztos közben jöttével történt. 1 ) Tisztújítás alá csak a főbíró, polgármester és városkapitány; estek, ez volt a három columnáris (oszlopos) állás, míg a tanácsosok, épúgy a tisztikar többi tagjainak, valamint a külső tanácsbelieknek megbízatása életfogytig szólott. A királyi városok közigazgatási ügyekben a királyi helytartótanács, pénzügyekben az udvari kamara, törvényszékeik a királyi tárnokmester vezetése alatti tárnoki szék alá tartoztak, Ítéleteik ide voltak felebbezhetők. Az udvari kamara ellenőrzése a királyi városok felett oly fokú volt, hogy 50 frton felüli kiadás folyósításához már ennek jóváhagyása kellett. A követeket a belső tanács jelölése alapján ennek kebeléből a külső tanács választotta s a követi utasítást is a belső tanácscsal egyetértve ez adta meg. Választási joga volt tehát 1843-ban Győrött a külső tanács tagjain kívül a kebelbéli polgárságból megválasztott 30 egyénnek is. Velük együtt összesen 103 egyén választotta a Város két prszággyűlési követét a belső tanács tagjai sorából. *) Érdekes, hogy városaink a fontosabb tisztségeket a rómaiaktól vett: hangzatos cimmekkel díszítették fel, mint : judex, consul, senator, tribunus.
