Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán
tőről metszett, ízes magyar nyelven szólnak rnind az ügyvédek beadványai, mind pedig a városi törvényszék végzései. Rég elkallódott jó magyar szavak merülnek fel a mult ködéből olvasásukkor. Csak pár jellemző példát. Csődítő pernek mondják a Csődeljárást, tönkre esett-nek a mai vagyonbukottat vagy közadóst, kóiya-vetye volt az árverés, kótyáló az árverező. A gyámság alatt álló kiskorú gyermek ön jogú testvérét »a maga kenyerén levő«nek nevezik. Nemzetes ûr a honoratior ügyvéd címe; a kiváltságos városi polgár cime: érdemes polgár úr, a polgárjoggal nem bíró városi lakosé: >.becsületes « — úr nélkül. Rövid, de mégis illendő határidőre kéri felperes az alperes megidézését, a tárgyalás nap/ára és helyére jól számot tartván meghagyással idézi törvénybe a város főbírája az alperest. A per tárgyalása során a peres fél alaki kifogásainak előterjesztése után a derék védelmére tér át: ezt ma érdemi védekezésnak mondanánk :A pervesztes fél a tárnoki székhez felebbez, mert »nemely szükséges próbáknak és felvilágosításoknak elmulasztása miatt kedvetlen ítéletet kapott légyen világos kárával és hátramaradásával.« Részben jól ismert, de jóízű dolgok ezek: mutatják, hogy városunkban már akkor is élénk és erős magyar szellem uralkodott, s ez oly erős magyarosító hatással volt a túlnyomó részben német eredetű és műveltségű lakosságra, hogy annak honoratior rétege a latin hivatalos nyelvnek eltörlése után szinte minden átmenet nélkül szabatosan tudott élni a magyar hivatalos nyelvvel. Ennek a honoratior-rétegnek német eredetű tagja volt a német ajkú Bakonyszombathelyről ide származott Hergeszell Ferenc is, akinek 1836-beli fentebb idézett pályázati kérvényében - ime — már pompás magyarság szól. Hergeszell Ferenc már két éven át volt a nemes város tanácsosa, mikor a királyi meghívás hosszabb szünet után az országgyűlést 1843. évi május hó 14-ikére újból Pozsonyba szólította. Györ szabad királyi város is megkapta a királyi meghívót. Előbb azonban már történt egy szerény lépés az országgyűlési választói jognak a szabad királyi városokban való kiterjesztése felé, és pedig a város magistratusának több más királyi városhoz hasonlóan a királyhoz intézett felterjesztésére. Erről szól a szabad királyi Győr városa főbírája, polgármestere és tanácsa által 1843. évi április 7-én kibocsátott hirdetmény, mely tudtul adja, hogy *Eő Felsége kegyelmes urunk à í. é. mártzius 31-ről 5378/.59Ó' sz. alatl kö lit udvari parancsolatjánál fogva f. é. l'ebruát 24-én 796. sz. alatt lanácsilag tett alázatos felterjesztésére legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy ezen szabad királyi Győr városa országgyűlési követeinél; választásában és utasításában mindaddig, mig a törvényhozás máskép nem rendelkezend, minden helybéli polgár ezennel a következő módon részt vehessen, jelesen:
