Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - ADATTÁR - Aistleitner József: A győri püspöki nagyobb papnevelő-intézet könyvtárának 1500-ig terjedő ősnyomtatványai. I. közlemény
gyönyörű pergamenre nyomtatott Perényi-íéle tnissale, az 1882.-iki könyvkiállítás »legfenyesebben festett ösnyomtatvanya« (117. sz.), továbbá Antoninus Florentinus óriási ívrétű, 4 kötetes Summája, részben kivágott és kitépett initialéival és lapszéli díszével (22. sz.). Ősnyomtatványaink legtöbbje névbejegyzéseket tartalmaz, sok közülük több nevet is, mutatván ezzel, hogy gazdát cseréltek. Az ősnyomtatványoknak talán felénél megállapítható a közelebbi provenientia is, vagyis az a mód, amelyen e nyomtatványok a győri püspöki papnevelőintézet könyvtárába jutottak. Itt röviden vissza kell pillantanunk a győri püspöki papnevelőintézet könyvtárának történetére. 1 ) Nevezett könyvtár két egymástól külsőleg el nem különített részből áll. Az egyiknek tulajdonjoga a papneveldét illeti meg. A papnevelde könyvtárának alapítási éve ugyanaz, mint a papneveldéé (1688). A lassanként, gyarapodó könyvtár sok viszontagságon ment keresztül; 1763-ban földrengés döntötte romba a papnevelde épületét, 1784-ben IL József a könyvtárt a pozsonyi központi papnevelőintézetbe olvasztotta be, 1809-ben a franciák a papnevelőt kaszárnyává alakították át. Ezért nem csoda, hogy az 1814.-iki címjegyzék csak 3235 kötetet számlál. A papnevelde könyvtára 1821-ben gyarapodott jelentékeny módon, amikor a győri székeskáptalan a Balogh Sándor (f 1810) győri kanonoktól reá hagyományozott könyvtárról (5762 kötet) a papnevelde javára lemondott. 1872-ben Deáky Zsigmond félsz, püspök és győri kanonok vagy 3000 kötetből álló könyvtárát, Holdházy János cimz. püspök, győri kanonok pedig 1896-ban kb. 5000 kötetet hagyott a győri papneveldére. A papnevelde könyvtárának 1839-ben készült hiányos és pontatlan, írott jegyzéke alapján megkísértettem ama ősnyomtatványok megállapítását, melyek már 1821 előtt, tehát a Balogh-féle könyvtár hozzácsatolása előtt a szeminárium birtokában voltak, s így a szemináriumi könyvtár törzsökéhez tartoznak. Ezek a következő számú ősnyomtatványok: 3, 14, 18, 22, 27, 32, 52, 53, 55, 56, 86, 92, 94, 100, 104, 125, 139, 142, 146, 147, 156, 172. A Balogh-féle könyvtárból származnak: 8, 51, 80, 90, 106, 107, 114, 145, 170; Deáky Zsigmond könyvtárából: 157 és 160; Holdházy János könyvtárából: 4, 5, 25, 30. 2 ) 39, 46, 48, 63, 64, 65, 66, 72, 78, 97, 98, 103, 121, 123, 131, 132, 134, 148, 151, 159, 167. Zalka János megyéspüspök (1867—1901) adománya: 33. A győri papnevelde könyvtárának másik és legbecsesebb részét a {győri székesegyház régi könyvtárának maradványa alkotja, amelyet a győri székeskáptalan saját tulajdonjogának fenntartása mellett 1872-ben a székesegyház archívumából a papnevelde könyvtárhelyiségében helyezett letétbe. Ide tartoznak: 1, 6, 13, 15, 23, 24, 26, 28, 34, 35, 36, 37, 38, 41, 43, 44, 54, 57; 60, 68, 74, 75, *) Zalka László : A győri püspöki papnevelő-intézet könyvtárának címjegyzéke. Győr. 1893. 1—VI. 11. U. a. mű a 12—18. ll.-on az itt ismertetett ősnyomtatványok jó részének cimeit adja. 2 ) Dr. Paár megállapítása alapján.
