Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Németh Ambrus: Adalékok a szentferencrendiek egykori győri kolostorának történetéhez. II. befejező közlemény
közölte Sebach Kapisztrán ferencrendi tartományfőnökkel. Nemsokára (1728 febr. 10.) Sinzendorf püspök is levelet intézett Sebacb tartományfőnökhöz. Mentegetőzik, épen úgy, mint a győrmegyei alispánhoz írt levelében: ő a szigeti kolostor ügyében nem kérelmet (instantia), hanem hivatalos tájékoztató jelentést (repraesentatio) terjesztett föl a királynak, s ő ebben kiemelte, hogy a maga részéről beleegyezik a szerzetesek ottmaradásába; a királyi parancs ellen nem tehet semmit; annyit azonban megenged, hogy az újvárosi plébánia betöltéséig egy szerzetes Szigetben maradhasson. Sebach erre szerzeteseit visszarendelte a győri kolostorba. 1728 január 17-én Purman Lajos ferencrendi szerzetes írt levelet Sebachnak Pozsonyból. Közli vele, hogy gróf Pálffy János nádornál és báró Meskó Ádám helytartótanácsosnál járt s értesült tőlük a király határozatáról. A szegedi minoriták is, bár igen szerette őket a lakosság, úgy jártak, mint a szigeti ferencrendiek, mert nem kértek engedélyt a királytól. A szigeti esetben is azt vette zokon a Felség, hogy a ferencrendiek nem választották a törvényes útat és mellőzték a helytartótanácsot, holott ennek jóakaratú véleményezése alapján bizonyára kedvezően határozott volna. A rosszul sikerült szigeti ügy befejeződése után a rendelkezésünkre álló források már csak a győri kolostort sújtó csapásokról 1 ) s végül feloszlatásáról emlékeznek meg. 1752-ben a kolostor szomszédságában támadt tűz átcsapott a templom tornyára. Ez nagy részében leégett, a harangok megolvadtak. 1753-ban a tornyot újraépítették, rézsisakkal látták el és nagyobb harangokat öntettek. 1765-ban nagy földrengés pusztított Győrben. A ferencrendiek templomát is megrongálta. A szentély két oldalfala a boltozattal és az oltárral együtt erősen megrepedezett, a födélzet faalkotórészei összetöredeztek s a templom egyéb részei is kisebbnagyobb sérüléseket szenvedtek. Ezeket a hibákat ki kellett javítani, a szentélyt pedig úgyszólván egészen újra kellett építeni. Ez alkalommal új, fix-főoltár építését is elhatározták. A munkálatokat (szentély- és oltárépítés,oltárszobrok újra aranyozása, 17 láb magas és 10 láb széles oltárkép megfestése, a boltozat díszes freskófestése, falak márványozása, ablakok készítése stb.) Schram Lukács császári építész (Lucas de Schram, architectus caesareus) vállalta el 1800 forintért. Miután tervrajzát és költségvetését a ferencrendi tartománytanács (definitorium) elfogadta és a szerződést Schram Lukács, Bosnyák Simon győri gvárdián és Klaus József, a győri konvent, apostoli szindikusa 1763 augusztus 1-én aláírták, megkezdődött az építkezés s hihetően még azon évben be is fejeződött. A megújhodott templom azonban nem sokáig szolgált szent rendeltetésének. Elkövetkezett az állami beavatkozás kora az egyházi ügyekbe. Már Mária Terézia uralkodása alatt megkezdődtek l ) Ide vonatkozó adataink forrása : a ferencrendiek pozs. levélt., ad lad. 4. fasc. 6. nro 1. és 3. s fasc. 1. nro 5.
