Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Németh Ambrus: Adalékok a szentferencrendiek egykori győri kolostorának történetéhez. II. befejező közlemény

ferencrendi definitor generális; a győri ferencrendi kolostor részéről: Pécsy Dénes gvárdián, Gombos Mihály vikárius, Boygér József hitszónok és az új, szigeti kolostor házfőnökévé kinevezett Köszler Arzén. A beiktatásról Kontor István az elsoroltak aláírásával ellátott okiratot állított ki. A hivatalos átadás és beiktatás után a ferencrendiek bevonultak az új kolostorba. Az új testület 3 páterből és 1 fráterból állott. A házfőnök praesldens címmel az egyik páter volt. A testület nem volt külön konvent, hanem csak fiókja a győri konventnek. A győri konvent gvárdiánjától függtek, a konventtől kapták ruházatukat és ellátásukat. Az új kolostor tagjai nagy buzgalommal fogtak hivatásos működésükhöz. Erről, mint alább is látni fogjuk, a világi hatóság a méltó elismerés őszinte hangján szólott. Szaporították a templom fölszerelését és a térítésben is értek el eredményt. Ez utóbbi sikerükről csak az 1727-iki évből van följegyzésünk. E szerint a nevezett esztendőben 2 férfiút és 2 nőt térítettek meg. Ámde szigeti apostolkodásuk nem sokáig tartott. Az 1725. augusztus 23-án elhunyt Keresztély Ágostnak 1726-ban kinevezett utóda, gróf Sinzendorf Lajos Fülöp győri püspök valahogyan értesült arról, hogy legfelsőbb helyen visszatetszést szült, hogy a kolostor fölépítése a katonai kormányzó akarata ellenére és előzetes királyi engedély kieszközlése nélkül történt. Ezért fölterjesztést intézett III. Károly királyhoz, s következőleg mondja el el a kolostor építésének történetét: Az ő elődje (Keresztély Ágost) a ferencrendieknek megengedte, hogy ideiglenesen Szigetben is letelepedhetnek. A szerzetesek a püspöki szék üresedése idejében az említett községben 12 szerzetes számára való épületet emeltek, ő (Sinzendorf) eddig nem tagadta meg beleegyezését. Minthogy azonban néki nincs hatalma arra, hogy a ferencrendieket királyi beleegyezés nélkül a községbe bebocsássa és nekik ott állandó lakhelyet engedjen, azért kötelességének tartja ezt azj ügyet a Felség elé terjeszteni és rendelkezését kérni; addig is megtiltja a kolostor teljes kiépítését és a szerzetesek végleges letelepedését. A király e fölterjesztés után utasította a magyar királyi helytartótanácsot, kérjen ez ügyben jelentést Győr vármegye hatóságától s ezt véleményezésével együtt küldje fel hozzá. A helytartótanács felszólítására Győr vármegye Bezerédj József főbírót és Kapronczay Gáspár esküdtbírót küldte^ ki vizsgálatra. Ezek felülvizsgálván a kolostort, a tapasztaltakról jegyzőkönyvet vettek föl. E szerint a kolostor derékszögalakú építmény. Egyik szárnya 12, a másik 11 öl hosszú. Van rajta 1 kis ebédlő, 4 szoba a szerzetesek számára, 1 vendégszoba, konyha, pince, kis cselédszoba az udvaron. Az udvar keskeny, kert nincs. A szigeti községi bíró és két esküdt megjelent a kiküldött bizottság előtt s jólélekkel kinyilvánította, hogy a lakosság igen kedveli a kolostorbaan lakó szerzeteseket, akik Sziget, a szomszédos Újváros, a várkapu előtt elterülő Majorok (Nádorváros), továbbá Pinnyéd, Rév-