Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Lugosy István: Győr és vidéke 1848—49-ben. II. befejező közlemény
Ezek után az ellenséget a Csallóközből könnyen elűzvén, a lovadi hidon át az összeköttetést a jobbparttal elrombolván, Görgei 25—26. közti éjjel tutajhidat veretett a Dunán Komáromnál, az ellenség élénk ágyútüze közt és másnap megkezdte az átkelést. Itt Simunich és Schlick 26—30,000-nyi hadseregével és 100 ágyújával kerültek szembe honvédeink. Schwarzenbergjeink az ácsi erdőben küzdöttek és az itt folyton erősítéseket kapó osztrákok elszánt védekezését 3 órai harc alatt sokszor megismételt rohamokkal megtörve, az ácsi országútra vetették vissza őket. — Ä győzelem teljes volt. Simunich riadtan menekült demoralizált seregével Győrön át Bécs felé. Sok hadianyag és az egész sátortábor kezünkön maradt a meglepett osztrákoktól. Innen aztán Budavár ostromára indult a zászlóalj. A magyar ügy nagy kárára Damjanich lábát törte; a III. hadtestet Knézich ezredes vette át, Leiningen hadosztályparancsnok lett; a dandár a hős Földváry alezredes vezetése alá került. ( — Budavár ostrománál a III. hadtest a Városmajor mögötti tereprészt szállotta meg. A főtámadásnál a krisztinavárosi részt ostromolta létrákon (escalader). Leiningen naplójegyzeteiben 1 ) megjegyzi türelmetlenül: Végre a Schwarzenbergek zászlóalját is feldiszítették! Ebből látjuk, hogyan küzdöttek Buda alatt! Itt kezdődött a magyar fegyverek fényének hanyatlása. A Buda ostrománál eltöltött egy hónap alatt az osztrákok újra szerveződtek; bevárták az orosz segítséget és ezzel együtt támadólag ismét berontottak a határon. Június 21-én a peredi vesztett csatában Farkasd makacs és önfeláldozó védelmével fedezte a visszavonulást a kékhajtókás zászlóalj. 4 halottat, 9 sebesültet vesztett. — A zászlóalj parancsnokságát Wunder százados vette át, ki régente a zászlóaljban hadnagy volt. Július 2-ári 2 ) az egyesűit osztrák-orosz hadsereg Igmánd— Ács felől nagy erővel támadta a kezünkön levő komáromi elsáncolt tábort. Zászlóaljunk a közben hadtestparancsnokká (III.) lett Leiningen csapatai közt a balszárnyon, Ó-Szőny körül küzdött. 3 ) Balszárnyi lovasságunk visszaveretése után a sáncok mögé volt kénytelen visszavonulni. Jobbszárnyunknak Görgei 5~eraélwes vezetése alatt intézett ellentámadása megfordította javunkra a helyzetet. Balszárnyunk a reggel átengedett Ó-Szőnyt háromszori kemény támadás árán délután 5 órakor hatalmába kerítette. Innen aztán Csém—Herkály felé nyomult előre. E harcban 1000 embert veszítettünk; az ellenfél bizonyára többet. Görgei is megsebesült. A július 11 -iki áttörési kísérletnél zászlóaljunk a jobbszárnyon harcolt, ezúttal is a III. hadtest keretében. Az igmándi úton vonult előre és déltájban Csémnél bukkant az ellenségre. Ezt szuronyrohammal bevették. Az ellenség nagy erősítést kapva, főMarczali i. m, 2 ) Klapka, Nationalkrieo-. 3 ) Rüstow.
