Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Lugosy István: Győr és vidéke 1848—49-ben. II. befejező közlemény
Görgei a VII. és az útban talált II. hadtesttel a komáromi vár előtt a jobbparton levő elsáncolt táborba vonult vissza. Ide berendelte a balparton levő I. és III. (Nagy Sándor és Leiningen) hadtesteket. — 29-én menetelt a II. hadtest, az ellenséggel az érintkezést megszakítva, Gönyüről Ácsra, majd 30-án Ácson biztosító csapatokat hagyva, az elsáncolt táborba. Itt tehát már most együtt volt az I. (Nagy), II. (Kászonyi), III. (Leiningen), VII. (Pöltenberg) és VIII. (Assermann) hadtest. Egy lovaskülönítmény Igmándra ment, szemmel tartva a Mészáros-útat, melyen Románd— Kisbéren át Kmetty bevonulását várta, ki Győrből erre parancsot kapott. Az osztrákok 29-én folytatták előnyomulásukat Gönyü— Szentjános (I. hdt), Bőny (IV.), Szentmárton—Mezőörs (III.), Szentiván (Bechthold lov. hadoszt.), Heese (Panyutin) felé. Győrött csak egy zászlóalj maradt. 30-án Acs körül állott az I., Nagyigmánd—Csanakpusztán a IV., Csép—Kisbéren a III., Bábolnán Bechthold. — Panyutin. a tűzértartalék és főhadiszállás Banára került. — Az igmándi lovaskülönítmény a IV. hadtest elől visszavonult. E visszavonulást az Ácson a Conconál álló magyar előcsapatok ellenséges . . . megkerülő mozdulatnak vélvén, szintén visszavonultak, feladván a Concó-vonalat. Ily kedvezőtlen viszonyok ellenére július elsején a magyarok az osztrákokat megfutamították és hatalmukban tartották a megerősített tábort (700 magyar — 2000 osztrák veszteség). Amint június 28-án Haynau az ifjú császárral bevonult Győrbe, itt behozta az osztrák közigazgatást. A hazafias tanácsot »jó erzelmüvel« (gutgesinnt) cserélte fel. A súlyos megtorlások egymást érték. Újvárosban egy hölgy, ki a császár bevonulásakor véletlenül vagy szándékosan háttal állott az ablaknak, főbelövetett. Egy kereskedőt, ugyancsak az Újvárosban, osztrák katonák fosztogattak, miközben egy tisztjük tettenérte őket. Kérdőre vonatván, a katonák a kereskedőt a császár szidalmazásával vádolták, mire ezt elfogták és rövid úton halálra ítélték. A halálos ítélet végrehajtásakor az elítélt kabátját levetve, előtűnt fekete-sárga nadrágtartója, mely aztán életét megmentette. Rohonczy Ignác lett a császári főbiztos, 1 ) Mendel (a magyar világ tartamára Mendelényi) István a polgármester. Fegyvereket, Kossuth-bankókat be kellett szolgáltatni. Polgári egyének is katonai törvénykezés alá kerültek. Haynau a város kérésére 100.000 frt »Zwangsnote«-t engedélyezett. E pénz Klapka betörésekor magyar kézre, majd Komárom feladásakor újra Haynau kezére került. A balsors csakhamar Világosig vezette a magyar hadat. Nyugaton már csak Komárom várán lengette a trikolort Klapka hősi keze. A magyarok egy portyázó különítménye Tatán elfogva a bécsi postakocsit, a lefoglalt jelentésből értesült a várost ostrom*) Szávay Gyula, Győr monográfiája.
