Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Birkás Géza: Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban
félszigetet. A tópart egy részén finom vörös szemcsés homokot talál, melyet szerinte balatoni vagy füredi homok néven porzóul használnak. Megtekinti a falutól nem messze levő kis tavat, melyet a parasztok az állatok számára itatóul használnak s melyet szerinte némelyek tévesen vélnek az egykori tűzhányó kráterének. A tótól keletre és nyugatra emelkedő dombok tetején még látja az egykori erősségek romjait. A falu az apátsági épületek és a templom kivételével csupa viskókból áll és nyugat felé a domboldalon bástya veszi körül, amely szintén a régi vár maradványa. 1 ) A tihanyi révről és a somogyi oldalra való átkeléséről a következőkép ír: „. . . il se trouve un bateau de passage à l'extrémité sud de la montagne, et qui fait le trajet plusieurs fois par jour. 11 est assez grand pour contenir plusieurs voitures et des passagers ; il est conduit à la voile, et par un bon vent, le passage se fait en moins d' une heure, mais lorsque je traversai, le vent était un peu contraire, et nous mîmes plus de deux heures, pour arriver sur l'autre rive : les eaux du lac étaient fort agitées et formaient une petite représentation d'un grain de mer. Nous avions un véritable roulis et quelquefois même un tangage assez fort: la figure blême de la plupart des femmes, le silence et le repos rigoureux qu'elles gardaient, annonçaient en elles un certain malaise qui rappelait les effets de la mer." (II. k., 502. ].) Ez a vitorlás bárka, amely kedvező szél esetén fél óra alatt jutott át a tihanyi révből a szántódi révbe, a mai motoroskompnak volt őse. Ezután a Balaton tavának párlapnyi leírása következik. Tájképi szempontból ezúttal Beudant semmit sem mond róla, említi, hogy a tópartokon csakúgy hemzseg a rengeteg vizi madár és pedig egészen másfajták, mint amelyeket az Alföldön látott. Époly rendkívül gazdag szerinte a Balaton halban is ; a fogast, melyet Németországban is nagyraértékelnek és igen messze elszállítanak, a legjobb édesvízi halnak tartja, melyet valaha életében evett. Minthogy a tó maga, valamint környéke, Magyarl ) Földrajzi helyzeténél fogva a tihanyi félsziget hosszú évszázadokon át katonai szempontból nagyjelentőségű hely volt. Az I. András király által alapított kolostor egy pogány római burgus romjain épült fel. Később az egész félszigetet megerősítették. Voltak idők, midőn a kolostor, sőt a templom is hadi célokat szolgált. Az egykori erődítések nyomai, melyeket Beudant látott, mint például a Csúcshegy ormán egy ötszögü torony alapfalai, ma is kivehetők. Dr. Békefi Rémig : A Balaton környékének egyházai és várai, Budapest, 1907. 303 I. és Dr. Mihályi Ernő és Dr. Vigyázó János: Tihany, Budapest, 1926. 11—15. 1.
