Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Birkás Géza: Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban
tudós-olvasókra nézve is tanulságos, minthogy az ásvány- és földtani leírásokon kivül az akkori Magyarország művelődési, 1 ) néprajzi, gazdasági, stb. állapotára vonatkozó nem egy figyelemreméltó adatot őrzött meg számunkra és érdekesen tükröződik benne, hogy egy művelt, éles szemű, elfogulatlan nyugateurópai ember 1818-ban milyennek látta Magyarországot. 2 ) / Beudant 1018. május 28.-án érkezett Magyarországba és november vagy december hó folyamán hagyta el hazánkat. Pozsonyból elindulva először is fölkeresi Selmecbánya és Körmöcbánya vidékét, amely elsősorban érdekelte, majd a Börzsönyihegységet, a Mátrát, a Hegyalja környékét, a gömöri és szepesi hegységet, végül a Tátra egyes részeit járja be, közben pedig néhány napot Pesten is tölt. A Felvidékről lekerül Debrecenbe és onnan az Alföldön keresztül visszamegy Pestre, hol ezúttal hosszabb ideig marad és kirándulgat Buda környékére. Azután elindul megtekinteni a Bakonyt és a Balatonvidéket, melynek bazalthegyeiről sokat olvasott és hallott, onnan lemegy egészen Pécsig, hogy ott megvizsgálja a baranyai kőszéntelepeket, mig végül Pécsről északnyugati irányban haladva, búcsút vesz Magyarországtól. Erdély és Szlavónia bejárását is tervezte, azonban részben az idő rövidsége, részben a kedvezőtlen időjárás miatt tervét nem valósíthatta meg. Beudant dunántúli utazása tehát magyarországi tartózkodásának második felére esik és hosszabb pesti időzés előzi meg. Dunántúli útjára egy pesti fuvarostól kocsit bérel három lóval; napi 15 papirforintot fizet érte, ami nagy összeg, de a kocsis maga tartozik élelmezéséről és lovai takarmányáról gondoskodni. A kocsison kivül még egy szolgája van, aki egyszersmind a tolmács szerepét is betölti. Utazása első felében gyakran használt magánfogatot, melyet felvidéki magyar urak bocsátottak rendelkezésére. Néha igénybe vette a forspontot is, ami ezidőben Magyarországon az utazásnak legolcsóbb, de nem valami gyors *) A magyarországi írók közül többek közt Berzeviczy Gergely, Bél Mátyás, Cornides Dániel, Pray György, Schwartner Márton műveit idézi, ismeri Márton József magyar nyelvtanát, és munkája I. kötetében (138—142. 1.) egy kis szójegyzéket közöl, melyben a térképek megértéséhez szükséges német, tót, oláh, de nagyrészt magyar szók francia jelentését adja. 2 ) Nem lévén szakember, Beudant dunántúli utazásának ismertetésében művének ásvány- és földtani leírásait figyelmen kívül hagyom és csak általános érdekű tapasztalatairól és benyomásairól számolok be.
