Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Valló István: Városfejlesztési szempontok
mulasztásait és kárait, aztán a legégetőbb szükségleteket kielégíteni. De szinte érthetetlen, hogy ez a város, amely a városi civilizáció alapvető intézményeivel olyan korán berendezkedett, amely csatornával, vízvezetékkel, villannyal, aszfaltos utakkal az elsők között látta el polgárságát, megtorpant ezen az úton s megelégedett azzal, hogy a »kitltarvaros«. jelzővel hízelegjenek néki, anélkül, hogy valóban tudatosan is akart volna gyárvárosi mivoltából kultúrvárossá átfejlődni. • Nem az a fájdalmas, hogy tíz év eltelt számottevő szaporodás nélkül, hanern az a fájdalmas, hogy városi életünk nivója elmaradt és nélkülözni kénytelen olyan intézményeket, amelyek húsz vagy száz évvel ezelőtt már velejárói voltak a városi életnek, amelyek nélkül sem kúltur, sem modern város nem lehet s amelyek nélkül nem gyakorolhat olyan vonzóerőt, amely a mélyre csökkent szaporodási százalékot a jövőben megjavíthatná. A boldog békeidőknek súlyos örökségeképen vettük át ezeket a gondokat, s a várospolitika feladata az, hogy e mindinkább sürgető adósságokat mielőbb liquidálja. * Tudatosan mellőztem itt szükségleteket, amelyek kielégítése esetleg még sürgősebb feladat is. Nem beszéltem útak építéséről, portalanításáról, sem szegényházról vagy vásárcsarnokról, mert e szükségletek mind olyanok, amelyekkel csak önmagunknak tartozunk. A létesíteni kívánt intézmények előnyeit csak e város közönsége élvezné, amivel szemben a szükségleteknek az a csoportja, amit említettem, nemcsak a mi igényeinket elégítené ki, hanem a városunkat felkereső vidékiekét, az idegenekét is. Megfordítva: ezek az intézmények elengedhetetlenül szükségesek arra, hogy a vidék közönségét ide csalogassák, általában, hogy idegenforgalmat teremtsenek. Idegenforgalom. A modern közigazgatásnak legújabb jelszava, amely mögött azonban komoly gazdasági érdekek, kereseti lehetőségek s mindezeken keresztül városfejlődési szempontok lappanganak. Sok szó esik újabban róla. A külföldi és itthoni városok idegenforgalmi törekvései, az ezek nyomán valóban is jelentkező idegenforgalom kényszerít bennünket arra, hogy a mind teljesebben kiépülő szervezetbe beleilleszkedjünk, az innen is, onnan is felkínált összekötő szálakat megfogjuk s a kínálkozó alkalmakat kihasználjuk. A várospolitikának ezzel a feladattal is meg kell birkóznia s az idegenforgalmat nemcsak mint elérendő célt, hanem mint
