Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Hőfer Vilmos: Győr és a népszámlálás

hogy a közös vámterület dacára a magyar ipar fejlődése óriási lépésekkel haladt előre. Én nem félek a nagyobb gazdasági területbe kapcsolódó Magyarországon az ipar és kereskedelem feltételeinek hiányaitól. Mihelyt a gazdasági viszonyok stabilizálódásával a fogyasztóképesség — Magyarországon elsősorban a mezőgazdasági népesség fogyasztóképessége — erősödik, ennek szükségszerű következménye az, hogy ennek a fogyasztóképességnek kielégítésére ipari és kereskedelmi gócpontok keletkeznek, amelyek a fogyasztás területéhez közelre törekszenek, távolabbra csak az esetben, ha olyan speciális iparágról van szó, amely a gazdaságosság semmiféle feltételeit ott meg nem találja. Hogy a jövőben kialakuló új gazdasági rend Győrre olyan helyzetet teremtene, amelyben semmiféle iparág sem találná meg feltételeit, lehetetlen és hihetetlen. Tény azonban, hogy ma senki sem mondhatja meg bizonyossággal azt, hogy a várható nemzetközi megállapodások nyomán kialakuló új gazdasági rend milyen megbírál ásnak ad majd helyt abban a kérdésben, vájjon a megváltozott viszonyok mellett mely iparágak fogják nálunk megtalálni meghonosításuknak és fejlődésünknek bázisait. A tennivaló tehát szerintem az, hogy elvileg kitartva Győr eddigi jellegének fentartására irányuló politika mellett — bevárjuk az új gazdasági rend kialakulását. Ma konkrét tartalmat és programmot adni ennek a politikának nem lehet, aki mégis megakarja tenni, lehetetlenre, vagy frázisokkal való szemfényvesztésre vállalkozik. A jövő fogja megmutatni, hogy iparfejlesztési politikánknak milyen új tartalmat és irányt kell adnunk; a várakozó álláspontot nem a kényelem, hanem a kénytelenség parancsolja, bármennyire káros és kínos is a bizonytalanság. Az új gazdasági rend kialakulása meg fogja mutatni majd azt is, hogy az iparfejlesztési politikának milyen eszközöket kell igénybe venni. Aligha tévedek, ha azt mondom, hogy ezen a téren is a régi nyomoKat kell követnünk: elősegíteni a megfelelő iparvállalatoknak az alapítását, távoltartani mindent, ami az ipart és kereskedelmet fejlődésében, szabad mozgásában akadályozza, reá indokolatlan terheket ró. Az iparfejlesztési eszközök előteremtése természetesen nemcsak Győr város kötelessége, az államhatalomnak is lesznek e téren tennivalói s lesznek olyan problémák, amelyek megoldása országos egyöntetűséggel kell hogy történjék, így pl. a közbenső vámoktól (kövezet-, út- és hasonló vámok) a kereskedelmet és ipart mentesíteni kell, az utfentartási költségeknek ez elavult és nem is egészen igazságos rendszerével