Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Velsz Aladár: Győr a népszámlálás tükrében

más elhelyezkedésben, de nagyrésze kénytelen volt Győrből eltávozni. E szomorú kép mellett találunk egy kis vigasztalást is, és pedig abban, amit már fentebb említettem, hogy az import ellen védekező gyáraknál fejlődést láthatunk, még' a mai súlyos gazdasági viszonyok között is. Erre vonatkozólag szintén felhozok néhány statisztikai adatot: Richards Richard posztógyár alakult 1908-ban. Ä gyár alkalmazottainak létszáma 1910-ben 183 volt, ebből férfi 37, nő 146, 1921-ben 224, ebből férfi 57,. nő 167, 1928-ban 438, ebből férfi 177, nő 261, 1929-ben 518, ebből férfi 168, nő 350. A Győri Textilművek r. t. alakult 1901-ben, a gyár alkalmazottainak létszáma 1908-ban volt 225, ebből férfi 38, nő 187, 1913-ban 167, ebből férfi 53, nő 114, 1928-ban 538, ebből férfi 122, nő 416. A Gráb-féle textilipar r. t. alakult 1924-ben, alkalmazottainak létszáma volt 1925-ben 172, ebből nő 122, férfi 50, 1928-ban 276, ebből férfi 104, nő 172. Ezeknél a textil gyáraknál örvendetes javulást lehet megállapítani, azonban ez a körülmény a város lakosságának gyarapodása szempontjából nem nagy jelentőségű, mert a munkások legnagyobb része a környező falvakból bejáró női munkások. A többi gyáraknál a munkáslétszám az 1920-as évekhez viszonyítva Győrött nagy változást nem mutat, egyiknél több néhány fővel a munkáslétszám, a másiknál kevesebb, mint 1920-ban volt. A statisztika szempontjából egyenkint nagyobb jelentőséggel nem birnak, épen azért a reájuk vonatkozó részletes adatok felsorolásától el is tekintek. Az ismertetett statisztikai adatok tehát kétségtelenül igazolják azt az állításomat, hogy a gyáripar, különösen az export-gyáripar hanyatlásában is kell keresni Győr visszamaradásának egyik igen jelentős okát. Fent említettem, hogy Győr fejlődése a békeévekben az iparra és kereskedelemre támaszkodott. Az ipari vonatkozásban a visszamaradás okát kifejtettem, most néhány szóval rá akarok mutatni arra, hogy az elmaradás oka a kereskedelem visszafejlődésében is kereshető. Kétségtelenül megállapítható ugyanis az, hogy Győr kereskedelme jelentőségéből az utóbbi tiz év alatt lényegesen veszített. Ennek oka pedig abban van, hogy a kereskedelem egészen Budapestre centralizálódott. A vidéki kereskedelem nagy jelentőségét épen a közlekedési eszközök fejlődése következtében elveszítette. M,ö a vidéki fogy asz-