Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Velsz Aladár: Győr a népszámlálás tükrében

igen sok azért állt elő, mert volt győri lakosok a környező falvakban telepedtek le. Győr elmaradásának másik okát abban látom, hogy Győr városnak fejlődése majdnem kizárólag a kereskedelem és iparra lett alapítva. Elődeink a város fejlődését tervszerűen úgy irányították, hogy Győr kimondottan nagyipari és kereskedő város legyen. Ennek köszönhette is Győr az 1880-as évektől kezdve egészen a háborúig rohamos fejlődését, ennek következtében tett szert Győr mint ipari és kereskedelmi város a vidéki városok között olyan jelentős szerepre, mint amilyen szerepe Győrnek a háború előtt volt. Mint gyáripari város a háború előtt Magyarország összes városai között a harmadik helyen volt, Budapest és Temesvár előzték meg, a két nagy gyáripari város után mindjárt Győr következett. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy az utóbbi tíz évben semmit sem ért olyan nagy veszteség, mint a gyáripart. Különösen értem azt a gyáripart, amely a békeidőben az exportra volt berendezkedve. T. i. a győri gyárak között is meg kell különböztetni azokat, amelyek exportra dolgoztak és azokat, amelyek terményeikkel az import ellen védekeztek. Äzok a gyárak, amelyek exportra dolgoztak, teljesen visszafejlődtek, elveszítvén piacukat, még azt a keveset is, amit a régi osztrák-magyar monarchia területén megszereztek, míg ,az import ellen védekező gyárak megfelelő vámvédelemmel támogatva fejlődésben előbbre mentek; értem különösen a különféle textilgyárakat. Ez utóbbiaknál örvendetes fejlődés állapítható meg. Ä győri nagygyárak azonban a békében exportra voltak leginkább berendezve, épen ezért ezen export-gyáripar hanyatlása erősen kihatással van a város életére is. Ezt az állításomat is statisztikai adatokkal igazolom. 1920 előtt Győrött a legnagyobb gyár volt az ágyúgyár. Ez a gyár nemcsak a szorosan vett Magyarország részére dolgozott, hanem az egész monarchia részére és, sajnos, ez a gyár ma teljesen megszűnt. 1918-ban a gyár alkalmazottainak összes létszáma 4471 volt, amelyből 4287 férfi és 184 nő. E 4471 létszámból szorosan vett gyári munkás 3947 férfi és 37 nő volt. E nagyszámú munkásságot foglalkoztató gyár ma egyáltalában nincs. Äz ott alkalmazott munkásoknak és tisztviselőknek egy része igyekezett ugyan Győrött más intézményeknél, gyáraknál elhelyezkedni, a legnagyobb része azonban Győrött munkát nem találva kénytelen volt Győrből elköltözködni.