Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Németh Ambrus: Adalékok a szentferencrendiek egykori győri kolostorának történetéhez. I. közlemény

síiknek ezt az alapját, a koldulást szabályozta és rendszeresítette. Mivel pedig erre nézve a kolostor irattárában nem talált semmiféle útbaigazítást, kellő utánjárással maga állapította meg és jelölte ki a területet és községeket, ahová a rendtagoknak ki kellett járniuk koldulni. A koldulás terűletét hat (rábaközi, szigetközi, óvári, tóközi, sokoróaljai és pusztai járási) kerületre osztotta, pontosan megnevezve a kerületekbe eső községek nevét is. A koldulás eme megszervezése után anyagi helyzetük javulásnak indult. Kirkay Lajos más tekintetben is rendet csinált. Minthogy a kolostor régebbi följegyzései és iratai igen hanyagul és felületesen voltak kezelve, azért ezeket, valamint a gyakorlatban levő szokásokat és fontosabb eseményeket protocollumába lemásolta és följegyezte, hogy együtt, rendben legyenek s miheztartásul és emlékezetül szolgáljanak. E jegyzőkönyv nyomán van módunkban a már föntebb elmondottakon kívül még a következőket közölni: Arra nézve, hogy hány, mily anyanyelvű és korú, minő társadalmi helyzetű és előképzettségű egyén öltözött be a rendbe s ezek közül hány tett fogadalmat, csak az 1681—1715-ig terjedő időközre vannak a jegyzőkönyvben adatok. De ezek is hiányosak, mert az 1684—1700., 1702—1704. és 1708—1714. évekre vonatkozólag Kirkay nem talált följegyzéseket. Az 1715-ben beöltözötteket már maga Kirkay jegyezte föl, de ezen innen tőle sincs fölföljegyzés. E hiányosság miatt csak némi tájékozódást nyerhetünk az 1681—1715-ig beöltözöttekről és fogadalomra bocsátottakról. A beöltözöttek száma összesen 21. Ezek közül beöltözött 1681-ben 7, 1682-ben 4, 1683-ban 2, 1701-ben 2, 1705-ben 1, 1706-ban 1, 1707-ben2, 1715-ben2. Illetőségük szerint 18 magyarországi (köztük 9 győri), 2 németországi, 1 ausztriai. Nevük hangzása és jelentése után ítélve: 8 magyar, 7 német, 5 szláv, 1 olasz származású. Foglalkozásuk szerint: 14 gimnáziumot, 1 bölcseletet végzett ifjú, 4 iparos, 2 foglalkozásnélküli. A bölcseletet és gimnáziumot végzett ifjak nagyobbrésze magyar volt. Az 1681-ben beöltözött 7 ifjú az újoncév (noviciatus) eltöltése után 1682-ben fogadalmat tett. Szintúgy az 1682-ben beöltözöttek (4) egy év eltelte után nyertek fogadalomrabocsátást. A növendékek neveléséről és oktatásáról nem szól Kirkay jegyzőkönyve. Csak annyit említ, hogy rendi tanárjuk (lector) volt. A fölszentelt rendtagok számáról és névsoráról sem maradt reánk följegyzés. A rendtagok hitbúzgalmi működéséről már bővebb adataink vannak. Vezetésük alatt volt egy Rózsafüzér-társulat (congregatio), egy magyarnyelvű és egy németnyelvű Szent Ferenc-társulat. Mindegyik élén egy-egy ferencrendi állott igazgatóként. Ezek a társulatok a rendes társulati ájtatosságokon kívül évenkint búcsúkra is jártak. A Rózsafűzér-társulat május 1-én Boldogasszonyba, a magyar társulat május 3-án ugyanoda, március 2-án pedig, a győri székesegyházba a vértízzadó Szűz Mária oltárához. Ezenkívül a két Szent Ferenc-társulat évenkint, Szent István király napján,