Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Németh Ambrus: Adalékok a szentferencrendiek egykori győri kolostorának történetéhez. I. közlemény

m. : a keresztség, esketés, utolsókenet és temetés kiszolgáltatásába, lévén ez a káptalanok dolga, a káptalani vikárius és a káplánok beleegyezése nélkül bele ne avatkozzanak, hanem hirdessék Isten igéjét a maguk templomában és gyóntassanak. Temetéseken, ha akarnak és meghívást kapnak, a káptalannal vagy a káplánokkal résztvehetnek. Az úrnapi és Győr visszafoglalása évfordulóján szokásos körmeneten való részvétel végett a székesegyházhoz vonuljanak s a káptalannal együtt induljanak, vele együtt végezzék a körmenetet. Ha a káptalan keresztjárónapokon vagy máskor a ferencrendiek templomába akar vonulni, fogadják tisztelettel és bocsássák be. Ha időjártával bármiféle okból vagy akadály miatt úgy megapadna a győri ferencrendiek száma, hogy egy sem laknék a kolostorban és egy sem végezné a templomban az istentiszteletet s elöljáróik nem gondoskodnának rögtön vagy időnkint a hiány pótlásáról, ez esetben a lakatlan kolostorról és a templomról való rendelkezés joga visszaszáll a győri székeskáptalanra, hogy ne kínálkozzék senkinek, kiváltképen pedig a vallási ellenfeleknek alkalom arra, hogy e szent helyet elvonják a katholikus vallás gyakorlatától és az eretnekség terjesztésére fordítsák, avagy egyéb világi célokra alkalmazzák. Báró Prainer János ezeket a föltételeket elfogadta. Ezután, hogy minden a maga rendje-módja szerint folyjék, 'a templom újjáépítéséhez Napragi Demeter kalocsai érsektől, a győri püspökség akkori adminisztrátorától kért engedélyt és felhatalmazást Ezt 1614 április 18-án azzal a kikötéssel kapta meg, hogy a győri püspök püspöki és egyéb jogain sérelem ne essék. Mindezek megtörténte után hozzáfogtak az építéshez. Kirkay Lajos jegyzőkönyve szerint e munkálat legbuzgóbb támogatója (patrónus) br. Prainer János főkapitány volt tisztjeivel és katonáival. Ez más szóval azt jelenti, hogy tervezést, az építkezés vezetését a mérnökkari tisztek, a szorosan vett építőmunkát pedig a legénység, a katonák végezték. Ugyanazon forrásunk másik lelkes támogatóul Pethe Zsuzsanna előkelő úrnőt (illustrissima domina) említi, aki 8000 forintot adott az építkezéshez. (A ferencrendiek pozs. levélt. Ad Lad. 4. fasc. 1. nr. 3. és 4.) A két épület három év alatt készült el, de nem sokáig állott fenn. 1654-ben a városban támadt tűz mindakét épületet elhamvasztotta. Ekkor ugyanazon a helyen a réginél szilárdabb és nagyobb térfogatú templom és kolostor építését határozták el a ferencrendiek. A szükséges költségeket országszerte kéregetéssel gyűjtötték össze. Kétízben gyűjtöttek. Az első gyűjtés eredménye 8520, a másodiké 1359 forint volt. Az adakozásban résztvett Püsky János kalocsai érsek- és győri püspökön, Kisdy Benedek egri püspökön, a győri székeskáptalanon és több vidéki plébánoson kívül a világi társadalom tagjai közül: gróf Wesselényi Ferenc nádor, gróf Nádasdy Ferenc országbíró, gróf Batthyányi Adám, gróf Batthyányi János, gróf Esterházy Pál, özv. Héderváryné gr. Esterházy Erzsébet, gróf Balassy Imre, gróf Thurzó Mária, gróf