Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Németh Ambrus: Adalékok a szentferencrendiek egykori győri kolostorának történetéhez. I. közlemény

nézve csak következtetéssel állíthatjuk, hogy mivel Győr az Ausztriából hazánkba vezető főútvonalon fekszik, a bejövő testvérek itt is megállapodtak s közülük néhányan le is telepedtek. Győrött a ferencrendiek először talán csak magukkészítetto viskóban laktak. De kolostoruk (lakóházuk és templomuk) építése nemsokáig késett. Az idevágó források ugyan csak a templom építéséről emlékeznek meg, de egész bizonyosra vehető, hogy a két épületet egyalkalommal emelték. A templom építésére vonatkozólag a források megegyeznek abban, hogy Magyarországi Szent Erzsébet tiszteletére épült. Karácsonyi János ezt így mondja e] (i. m. 174. 1.) : »Midon Szent Ferenc szerzetét az

1 a kitüntetés érte, hogy harmadrendű testvérüket, Magyarországi Szent Erzsébetet az Apostoliszék 1235-ben a szentek közé iktatta, a győri ferencrendűek fölhasználták az alkalmat és egyházukat Szent Erzsébe: tiszteletére óhajtották fölépíteni. Ezzel azután elérték, hogy Szent Erzsébet tisztelőitől s magától a szentnek testvérétől, IV. Béla királytól elég alamizsnát kaptak az egyház emelésére és berendezésére.« — Az építés ideje azonban nem állapítható meg pontosan. Farkas Szerafin ferencrendi vikáriusnak 1879-ben megjelent munkája szerint (Scriptores ord. min. S. P. Francisci provinciáé Hungáriáé reformatae nunc S. Mariae, 13. 1.) a kolostor már 1260 előtt fennállott. Csakugyan fenn is kellett állania, mert 1250-ben a ferencrendiek győri állomása már őrség (custodia), vagyis a magyar rendtartomány egyik kerületének középpontja lett (Karácsonyi i. m. 229. 1.). Ezek után abban kell megállapodnunk, hogy a kolostor és a templom 1235-től 1250-ig terjedő időközben épült fel. A ferencrendiek pozsonyi levéltárában (Ad Lad. 4. fasc. 1., nro 4.) van egy Protlwcohim conventus laurinensis címmel ellátott jegyzőkönyv. Összeállította és írta Kirkay Lajos, aki 1715-ben a győri kolostor gvárdiánja lett. Kirkay a jegyzőkönyv elején régi följegyzések nyomán röviden megemlékezik a ferencrendieknek Magyarországba telepedéséről, győri kolostoruk alapításáról, viszontagságairól és a rendtagok működéséről 1714-ig. 1715-től kezdve a saját gvárdiánsága alatt lefolyt eseményeket és állapotokat írja le 1717-ig. Kirkay jegyzőkönyve a kolostor építését 1301-re teszi. Balázsovits Odorik (i. m. 170. 1.) szerint 1301 táján történt az építés. Ez állításokban kettős hibával van dolgunk. Mindegyik úgy szól, mintha a ferencrendiek csak 1301 körül alapították volna kolostorukat. Ez, mint láttuk, már előbb megtörtént. De ha az időbeli adatokat a kolostor megújítására vonatkoztatjuk, akkor is tévesek, mert ez később történt. Az 1235—1250. időközben épült kolostor a 14. század közepén már olyan roskadozó állapotban volt, hogy meg kellett újítani A megújítás Karácsonyi János (i. m. 174. 1.) szerint állítólag Kjétyi János ferencrendi szerzetes fáradozása következtében Nagy Lajos király anyja: Erzsébet özv. királyné (akinek Kétyi gyóntatója volt) hathatós támogatásával történt 1360-ban.