Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Lugosy István: Győr és vidéke 1848—49-ben. I. közlemény

meg, hogy igazi huszárok vagytok. Az útfordulóig lépésben megyünk; azután elkaphatjátok a szelet! Hetyke forgóval, lobogó mentével, kivont karddal, lengő tarsollyal, kackiásan, nyugodtan, négyes sorokban, feltakarva, kiigazodva vonult a kis csapat a rettenetes puska- és ágyútűzben lépésben az újvárosi plébániatemplomig — onnan aztán vágtában. Semmi mást e vakmerőséggel nem igyekeztek megmenteni, csak a magyar huszár sok évszázados dicsőségét. — A vásártéren át vágtattak most már a Galamb-csárdához, mely általános gyülekezőül volt kijelölve. Kossuthot személyileg még hátráltatta a Rábahid (sétatéri) lebontása. Miután utolsó emberét is távozni látta, ő maga Matolayval a Bárány-szállodában levő szállása elé vágtatott; ott mindketten — nyeregben — még egy pohár bort ittak, majd a Görgei(most Széchenyi-) téren át, egyik mellék (Czuczor-) utcán at a vásártérre (Bisinger) vágtattak. A keresztutcákból mindenütt tűzet kaptak; mert az idő hiánya miatt csak fogyatékosan elpusztított Rábahid tartógerendáin átszivárgott osztrák gyalogság gyülekezni kezdett. Mikor két hősünk a vásártérre ért, itt egy szakasz sorakozott osztrák gyalogos sortűzet adott rájuk, a nélkül, hogy egyiküket is találta volna. — Ekkor az elöltöltő fegyvereiket kilőtt cserepárokhoz közel lovagolva, ezt kiáltotta nekik Kossuth németül: AAondjátok meg vezéreteknek, engem Kossuthnak hívnak; ma utolsónak hagyom el a várost; holnap elsőnek vonulok be. — A katonák káromkodására félrebillent a nyeregben és combjára csapva rájuk kiált: ide lőjj, gazember! — Erre egyik gyalogos, ki az imént nem lőtte ki puskáját, valóban ráfogta azt és elsütötte. Kossuth sebesülését csak akkor vette észre, mikor a Galambcsárdánál a közben odaérkezett Görgeinek jelentést téve, ez figyelmeztette őt, hogy sebjét kötöztesse be. Csak annyi volt a megjegyzése: hát szót fogadott a gazember! Görgei — 4 napi tartózkodás után a pesti hadügyminisztériumban — a tatai főhadiszállásról (központi iroda) Győrbe sietett és Puszta-Szentjános (ma Nagy-Szentjános) táján érte el az ide segítségül jövő II. (Kászonyi) hadtestet, melyet Klapka a Csallóközből bevonván, Komáromból indított útba. Ezt Koroncó felé irányította. A csatatérre érve, Pöltenberg jelentését átvéve, a veszélyeztetett balszárny személyes vezetése céljából Ménfőre indult. — Útközben éri Lipthay jelentése, mely szerint utóbbi visszavonulni kénytelen. Ezért a hecse—szabadhegyi vonalat jelöli meg a visszavonuló balszárny megállási helyéül. Lagos y István.