Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Valló István: Az 1831. évi kolera Győrött. (Első közlemény)

Az 1831. évi kolera története Győrött. 37 gencia és a zsidóság között. A pusztuló parasztságban iszonyú gyanú támad, amit bujkáló agitátorok fűtenek, hogy az urak és zsidók mérgezik a kutakat s ez az oka a parasztság pusztulásának. Keserű nóta kél szárnyra a nép ajkán : Falu végén tilalomfa Mégis bejön a kolera Sem urakra, sem papokra Csak a szegény parasztokra 1

) Szepesben, Abaujban, Gömörben, Zemplénben, Sárosban parasztlázadások törnek ki s vad kegyetlenséggel ölik az urakat és zsidókat. A zendülést ifj. Eötvös Ignác báró királyi biztos fojtja vérbe, a parasztok tömeges kivégzésével, amit maga a király is megsokal és megtilt.

2

) II. A kolera Győrött Győr a török idők fontos erőssége, már régen elveszítette katonai jelentőségét, amikor a 19. század első éveiben Napoleon támadó hadjárata egy utolsó hadi kalandba sodorja a várost, amelynek izgalmai után siet külső formájában is a békés fejlődésre berendezkedni. Mint a háborúkban megöregedett obsitos katona, leveti mundérját, ledönti a bástyafalakat, s megszünteti Győrnek katonai jellegét, hogy a fejlődésnek céltudatos akarásával kapcsolódjék bele a nemzeti élet fellendülésébe. A reformkorszak városunkat is serény munkában találja. A ledöntött bástyafalak nyomán megindulnak az építkezések. Városrendezés, utak építése, vizek szabályozása, töltések emelése foglalkoztatják a várost. Lüktető gazdasági élet indul meg, amelynek nyomán mind izmosabban formálja ki városias jellegét. A polgárság a közérdek becsületes szolgálni akarásával és erős aktivitással vesz részt a közügyek tárgyalásában. Felismeri a szükségleteket s igyekszik azokat kielégíteni. Gondoskodtak már utcai közvilágításról, foglalkoznak a város „tsinosításával", sétatereket, „promenáde"-kat létesítenek, sőt térzenékről is gondoskodnak. Színházában otthonra talál a magyar színművészet is. Nivós hangversenyeket rendeznek s a városi tanács már foglalkozik egy 1

) másik népi verset közöl dr. Bálint Nagy István : Kolejárványok Csanád vármegyében c. munkájában. Az erdélyi oláhok a faluk szélén frissen szőtt leningbe öltöztetett madárijesztőt állítottak fel s azt énekelték : Hej csuma, csuma, csuma ! ma ! Menj el innen kolera Menj a szomszéd faluba Kész itt az ing számodra. Lehet, hogy erre a tilalomfára, lehet, hogy a közlekedést megtiltó határzárt jelző táblákra gondol a fenti vers. 2

J V. ö- B. Eötvös József : A nővérek c. regényével.