Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Valló István: Az 1831. évi kolera Győrött. (Első közlemény)

sectio által megvizsgálják és a halál okáról részletes és alapos jelentést tegyenek, melyet a megyének is megküldöttünk, csatolva a jelentést másolatban. „Elrendeltük, hogy a 6 — 4—3 forint napidíj mellett alkalmazott orvosok és sebészek a baj által megtámadott szegényebb néposztályt egyrészt odahaza, másrészt három helyen berendezett beteg gondozókban ingyen kezeljék. „A betegek kocsikon ingyen szállíttattak be a gondozókba. „Külön pénztárt rendeztünk be a közönség által összeadott kölcsönből. „Mindez a betegség által előidéztetett szomorú következmények megelőzése céljából történt. „Továbbá a szegény holttetemek, nehogy az eltemetés időpontjáig egy szobában maradjanak az élőkkel együtt, a temetőkbe szállíttattak ingyen, a közpénztárból beszerzett koporsókban és ott e célra felállított sátrakban helyeztettek el elföldelésükig külön őrizet mellett. Ezek a holttestek mélyebb sirba kerültek. „Elrendeltük azt is, hogy kamilla tea, ecet készenlétben álljon a piacon felállított sátrakban, a szegényebbek részére ingyen kiszolgáltatandó a betegség kezdetén rögtön. „Mindezen intézkedéseink által a baj annál kevésbbé irtatott ki, hiszen lakosaink nagyobbrészt iparosok és hajósok s ezen foglalkozásuk szerzi a megélhetésük eszközeit ; továbbá a baj immár 14 éve több, mint 4 ezer földrajzi mérföldön dühöng és a halálozások dühöngésének megállást nem tudtak szabni, az ország lakói között a kölcsönös közlekedést megszüntették s mindezen akadályok a kolera által egész ínséget idéztek elő s a szegényebb néposztályon már a kétségbeesés vett erőt és mi sem vagyunk képesek ezen segíteni. „A bástyadöntő pénztár több ezer forint készpénzösszeggel rendelkezett arra, hogy a bástyákat és töltéseket lehordassuk és egyengessük s úgy segítettünk a minden megélhetési eszközöktől megfosztott lakosainkon, hogy munkaalkalmakat nyújtottunk, viszont a beteg- és munkaképteleneket a közpénzekből kellett fentartanunk, hogy éhen ne haljanak. „Mosón megyét kivéve, mindenüvé szabad közlekedést kellett nyitnunk a fölösleges és haszontalan határzárak mellett. Július 24-től, illetve 27-től a körülfekvő határzárak tétlenségre kényszerítették a lakosokat és a kolera szedi az áldozatokat, naponta 17-et. „1475 beteg közül 793 felépült, 76-an gyógyulás alatt vannak, 606-an meghaltak. „Kérjük a határzárak megszüntetését annál inkább, mert már Mosonban is szünőfélben van a kolera s most már alig 4 haláleset van naponta.