Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Császár Elemér: Jókai és Győr

dásból sodródott az a másik két szál, mely Győr városát hozzáköti nemzetünk nagy mesemondójához. Az első, az ismertebb az, hogy Jókai egyik nagy regényének, a Lőcsei fehér asszonynak befejező mozzanatait itt, Győrött játszatja le ; regénye hősnőjét, Géczy Juliannát, városunkban vetették siralomházba, a régi városháza egy kis földszinti szobájába, melynek ablakából a piacra lehetett látni, s a piacon csapta le fejét a bécsi kéz intésére a hóhér. Megvan ma is még a piac, a büszke nevü Széchenyi-tér, áll még a régi városháza, s benne látható az a zárkaszerü szoba, amelyben a világszép lőcsei fehér asszony életének utolsó óráit töltötte, emlékét nem halványíthatja el az a díszes, modern épület, amelyben most, kint a vasút mellett, nagy Győr ügyeit intézi az érdemes magisztrátus. A régit örökké emlékezetessé teszi az a kis cella, mert Jókai egyik legnevezetesebb regénye szenteli meg. A Lőcsei fehér asszony nem tartozik Jókai legjelesebb regényei közé, de van egy olyan érdeme, amelyben kevés magyar regény versenyezhet vele : a magyar nő hősiességének, a női önfeláldozásnak nagyszerű képét adja benne. Hőséül egy sokat szenvedett, elrágalmazott asszonyt választott, akit a szájhagyomány bűnös, léha nőnek bélyegzett meg s a történettudomány bizonytalanul, habozva áll előtte, mint valami rejtélyes szfinksz előtt. Milyen izgató feladat lehetett Jókai számára a maga csodálatos fantáziájával világosságot vetni ebbe a szomorú homályba, megoldani a megfejthetetlennek látszó problémát és megtisztítani a szegény asszony emlékét az évszázadok óta reátapadt mocsoktól. Az ő regényében Géczy Julianna nem megtévedt, az érzékiség fertőjébe süllyedt nő, nem is problematikus lény, hanem honleány : törhetetlen lélekkel végigszenvedvén a hóhérlegények válogatott kínzásait, fönséges nyugalommal hajtja fejét a bárd alá, hogy sirba vigye magával azt a titkot, melyet az osztrák zsarnokság ki akart belőle csikarni : kik voltak a nemzeti ügy bajnokai, az összeesküvők a bécsi uralom ellen. Ez a Géczy Julia megbűnhődött, amiért vétkezett, s megtisztulva, megigazulva örökké ragyogó emléke marad a nemzethűségnek. Már nemcsak a szájhagyománynak, hanem a köztudatnak egy súlyos tévedését igazította meg, s nem egy asszony emlékét, hanem egy egész társadalmi osztályt, sőt tulajdonképen az egész magyar nemzetet tisztította meg Jókai a megbecstelenítő folttól a Névtelen vár cimü regényében. S mivel ez a szégyen nemzetünket itt, Győr városa mellett érte 1809. június 14-én, az u. n. győri csatában, a Névtelen vár, amelyben Jókai a majd százéves