Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Valló István: Az 1831. évi kolera Győrött. (Első közlemény)

ségi visszonyok között pedig óriási különbség van s így el tudjuk képzelni azt, hogy milyen nehézségeket jelentett a magyar közigazgatásra a járvány elleni védekezés és az azokkal járó, természetszerűen szigorú, sokszor drákói s az ország lakosságának gazdasági érdekeibe vágó rendszabályok alkalmazása. Egy-egy kerületnek, vagy városrésznek „cordonalis lineákkal" való lezárása megbénította a gazdasági életet s természetes, hogy e rendelkezés nyomán elégedetlenség fakadt, mely kétségbevonta a tett intézkedések szükséges és helyes voltát. Részben ennek az elkeseredésnek tudható be az is, hogy a helytartótanács és a kancellária egymással ellenkező rendelkezéseket adtak ki. Ha az egyik valamely vidéket vesztegzár alá helyezett, harmadnap a másik hatóság a kordont tovább tolta. Az egyik hatóság szigorú határzárt rendelt el valamelyik megyére, másnap a másik feloldja azért, hogy az aratás fennakadást ne szenvedjen.

1

) így érthető az, hogy a járvány július végén már az egész ország területén „dühösködik". Különösen nagy erővel lép fel az északi és északkeleti vármegyékben. A helytartótanács a járvány megbetegedéseiről és halálozásairól összefoglaló kimutatásokban tájékoztatja a vidéki hatóságokat. Az első ilyen Summarius conspectust augusztus 9-én adja ki, amelyben Borsod 2139 halálozással vezet. Csongrád 960, Szabolcs 912, Fehér 773, Abauj 476, Pest 436, halálozással következnek utána. Győr megyében ezideig még csak 10, a városban 23 haláleset fordult elő. — A szeptember 20. jelentés már óriási veszteségekről számol be. Pest megyében 7603, GömÖrben 6519, Borsodban 5377, Szepesben 5203, Fehér megyében 4798, Pozsonyban AA1\ halálesetet jelent. Györ vármegyében 1369, a városban 606 halálesetről számol be. — Az év végén kiadott összefoglaló jelentés szerint a legnagyobb pusztítást végezte a kolera Nyitra megyében, hol 22,899 áldozata volt. Pozsony megyében 12.660, Zemplénben 10.755, Trencsénben 8880, Hevesben 7385, Borsodban 6964, Fehérben 6287, Szabolcsban 4564, Debrecenben 3781, Pest városában 1539 volt a kolera áldozatok száma. Győr vármegyében 2164, a városban pedig 640 ember halt meg kolerában. Az ország területén 1831. június 13-tól december hó 27-ig 465.479 ember betegedett meg kolerában s 201.214 ember halt meg.

2

) Az országos csapást tetézi az, hogy a felvidéken a parasztság zendülésben tör ki. A kolera természetszerűleg sokkal jobban pusztít a parasztság között, mint a jobb életmódban élő intelli1

) V. ö. Szilágyi : Magyar nemzet története. IX. u, o. 2

) Itt rá kell mutatnom arra, hogy Szilágyi Magyar nemzet története IX. kötetében Ballagi Géza az áldozatok számát 56.000-ben közli József nádor titkos levéltárából vett adatok szerint. Ez azonban valószinii, hogy egy közbeeső mindössze három hónap adatait összefoglaló jelentés. A kolera még ősszel is rengeteg áldozatot szedett. Zemplénben szeptember 20 án 3835 volt az áldozatok száma s ez év végéig felnövekedett 10.755-re. Pozsonyban 4471-ről 12.660-ra, Trencsénben 4632-ről 8880-ra.