Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Valló István: Az 1831. évi kolera Győrött. (Első közlemény)
A rémhír minden más ügyet és érdeket háttérbe szorít. A kormányhatóságok ép úgy, mint a megyék és a városok, minden erőt és időt arra fordítanak, hogy a fenyegető veszedelmet elhárítsák. A királyi helytartótanács már 1830. decemberében összeállította részletes utasítását a vidéki hatóságok részére, hogy a es. kir. ausztriai Tartományoknak határai a cs. orosz birodalomban dühösködő járvány epekórságnak (Cholera morbus) bevonulása elől bátorságba tétessenek és beronthatása esetében elterjedése meggátoltasson. 1 ) 1831 január 14 én pedig vegyes bizottságot alakít a járvány elleni védekezésre és Lenhossek Mihály protomedicus javaslataira megteszi a szükséges intézkedéseket. Ujabb részletes utasításokat adnak ki a törvényhatóságokhoz, községi elöljárókhoz, politikai biztosokhoz és az orvosokhoz, amelyekben előírják a tennivalókat részben a megelőzésre és védekezésre, részben pedig a betegség gyógyítására és a járvány leküzdésére 2 ) Január 28-án a király elrendeli a fenyegetett határszéleken veszteglő intezetek felállítását. József nádor utasításokat ad ki a járvány behurcolásának megakadályozására. Elrendeli a levelek átlyukasztását, kórházak felállítását és berendezését, utasítást ad halottas kamrák berendezésére, a koleragyanus betegségben elhaltak megvizsgálására, azok miként való eltemetésére, gyógyszereknek a szegény betegek között való kiosztására stb. A kolera közben már közvetlenül a határon jelentkezik. A helytartótanács által megalakított vegyes bizottság június 19-én ismét összeül s elrendeli szigorú katonai kordon felállítását az északi vármegyék védelmére. Az intézkedések már megkéstek. A kolera Ugocsa megyén keresztül június hó 13-án betört s június 15-én már Zemplén és Borsod megyékben jelentkezik s gyors tempóban halad beljebb az ország területére. Junius 23-án Bereg, Szatmár és Szabolcs megyékben, július 1-én Gömőrben, 2-án Hevesben majd Máramaros, Abauj, Turóc, Ung sőt Csongrád megyében üti fel a fejét, hová a Tiszán hajózók hurcolták el. Ugyanilyen. uton jut el Bács megyébe is július 14-én s ugyané nap már Esztergom megye is fertőzött. 1824-ben, de főleg 1829. és 1830-ban Astrachan és Orenburgnál az Oroszbirodalomba is berontott. *) Helytartótanács 34.092/1830. 2 ) Helytartótanács 14.151/1831. rendelete. „Előadása a napkeleti Cholera vagy más valamely pestises nyavalya közelgésekor, avagy már divatban létekor az Ország Törvényhatósága által megrendelendő közrendszabásoknak." Ez utasításhoz vannak mellékelve a következő A), B), C) rendeletek : A) „Tudósítás, melyhez magokat a községek elöljáróinak ollyan esetekben tartaniok kell, ha a napkeleti epemirigy, avagy más ragadós dögletes nyavalya közel uralkodik, vagy pedig magok helyiségekben kiüt." B) „Tudósítás a rendtartó politikus biztosokra nézve, kiknek kötelességek azokban a helységekben, ahol az epemirigy, avagy más ragadós dögletes nyavalya kiütött, a szükséges foglalatosságokat megtétetni." C) „Tudósítás az orvosokra nézve, kik a dühösködő napkeleti epemirigynek, avagy ehhez hasonló dögletes nyavalyának gyógyításával foglalatoskodnak."
