Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 9-10. szám. 1930. november-december - SZEMLE - Travnik Jenő: Kisfaludy Károly

Speneder tanulságosan fedi föl az okokat, amelyek követ­keztében a költő egyénisége elmélyült, művészete tökéletesedett. Tanulmánya így nem csak a szintézis vázolásában újszerű, hanem újat nyújt a részletekben is, akár az első vitézi drámák kronológiá­jának kérdésével foglalkozik, akár az élményi alap tüzetesebb vizsgálatával, a Stibor vajda esetében, vagy az Iréné tragikumának elemzésével. Körültekintés jellemzi a Kotzebue-hatás helyes meg­ítélésében és érdekes magyarázatát adja a lírai és epikai alkotások eredetének; ezeket szerinte nem az alkotó művész önkéntelen, ihletés megnyilatkozása hozott létre, hanem a literátornak, az Aurora szerkesztőjének tudatos elhatározása, a forma megoldásá­nak érdeke. Mindezen fejtegetések betetőzéséül határozottabb körvo­nalakban domborodik ki Kisfaludy Károly jelentősége, mégpedig nemcsak a maga korában, hanem a megindított fejlődés következő szakaira vonatkoztatva is. Koszó és Farkas megállapításain elindulva újszerűen vizsgálja meg szerzőnk Kisfaludy viszonyát a romanti­cizmus európai áramlataihoz, a német klasszicizmushoz és a roman­ticizmushoz. „Német klasszicizmus és német romanticizmus — úgy­mond — egyaránt folytatásra talált Kisfaludy Károly művészeté­ben, de talán nem csalódunk, hi az eddigi felfogással szemben kimondjuk, hogy Kisfaludy elsősorban Goethe és Schiller tanít­ványa volt." Hogy ennek ellenére Kisfaludy mégis a magyar romanticizmus útjait egyengette, az csak a mellett bizonyít, hogy a magyar romantika gyökereiben sajátos nemzeti diszpoziciókból fakadó jelenség volt, s nem tekinthető a német romanticizmus puszta függvényének. 1 ) Figyelemre méltó tanulmányunk meggyőzően mutatja ki, mennyire kedvező és termékeny volt a külső és belső tényezők találkozása éppen Kisfaludy Károly munkásságában, ami meg­magyarázza páratlan időszerűségét, népszerűségét a maga korában és tanítványaira tett hatása. O az az író, aki kifejezi korát. Ha a keretek, amelyeket az eddigi kutatás alkotott, nagyjában meg­maradtak is, ha a kép — messzebbről tekintve — lényegesen nem változott is meg, Speneder becsületes revíziót végzett; kísér­lete elismerésre méltó, mert egyrészt figyelmeztet a még fenn­álló kérdésekre, másrészt jelentős lépéssel tovább vitte tudo­mányunkat az épen Kisfaludy Károly kora és pályája elénk tor­lódó jelenségeinek egységesebb meglátásában és kapcsolatos­ságuk felismerésében, ami pedig legfőbb feladata a nem csak adatgyűjtő és leíró, hanem értelmező és törvényszerűségeket megállapító tudománynak. Travnik Jenő­*) Itt meg kell jegyeznünk, — amint azt szerzőnk is teszi — hogy Farkas Gyula nagyszabású munkája tanulmánya szedése közben jutott kezéhez s így annak szempontjait és eredményeit már nem használhatta föl.

Next

/
Thumbnails
Contents