Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 9-10. szám. 1930. november-december - ADATTÁR. - Lám Frigyes: Ira Aldridge győri vendégszereplése

meg, addig az utóbbi hat évben átlag 8429 frt volt a pótolandó hiány. Reámutatott a választó község többek között arra is, hogy az 1831. évi kolera és marhadög miatt „ismét a felvett költsönös pénz költetett el" s a pénzügyi helyzet rosszabbodásához ez is hozzájárult. Súlyosbította a helyzetet „a folyó terméketlen és a pénzforgásban igen silány esztendő". A só-árulás és „kőrakat vám" jövedelmeknek, most újonnan lett megcsonkítását, a kamara részéről kellett a városnak elszenvednie. El is határozták, hogy a „honni pénztárnak segítségére kell lennünk jobb s boldogabb ideig, évenként legalább 8000 váltóforinttal". Ma talán más szavakkal és más összegekkel, de hasonló gondokról és panaszokról beszélnek a városok számadásai. Valló István. Ira Aldridge győri vendégszereplése. Hatalmas mozgalmat indított meg Pitt, amikor kiadta a jelszót a néger rabszolgaság eltörlésére. Óriási érdemet szerzett ebben a küzdelemben a nemes Wilberforce, a methodista egyház egyik oszlopa. Költők, mint Geibel és Longfellow, terjesztették a négerbarát eszméket, kézzelfogható sikert azonban nem tudtak elérni. — Ï85î-ben jelent meg egy regény, amely döntő csapást mért a rabszolgatartás védelmezőire. Ez a regény a Tamás bácsi kunyhója, ma már jól ismert Íróját Beecher-Stowe Harriet-nek hívják. „Ön az a kis nő, aki a .nagy háborút csinálta!" — így szólította meg az írónőt Lincoln Ábrahám, amikor bemutatták neki. A könyv hatása olyan volt, hogy az Egyesült Államokban többségre emelkedett a „négerszabadítók", az abolitionisták száma Az ültetvényes Dél ellenállott a mozgalomnak, hadjáratot indított az Észak ellen. De ezúttal a humanizmus győzött. Az Észak harcosai, kiknek vezérkarában számos magyar emigráns küzdött, így Asbóth Lajos, Rombauer stb., leverték a rabszolgabárókat, eltörülték a rabszolgaságot, kimondották, hogy minden ember ember és nem állat. — Az a könyv, amely ezt a háborút csinálta, nemcsak tendenciája miatt tetszett, hanem művészi önbecse miatt is. Egész Európa lángolt érette. Magyarország is. Ebben az időben megengedte a bécsi császári és királyi kormány nekünk is, hogy lelkesedjünk ... a néger szabadságért. Ebben a negrofil hangulatban érkezett meg Európába a hires néger színész : Ira Aldridge. Ira Aldridge Szenegambiában született, rabszolgának hurcolták el szülőföldjéről az európaiak. Mint rabszolga érkezett Angliába, ahol a törvény nevében szabad lett, mint mindenki, aki angol földre lép. Véletlenül inasa lett Kean-nck, a leghíresebb angol színésznek. Ura egy izben észrevette, hogy Ira (a „Harag") milyen nagyszerűen tudja őt utánozni; színi pályára