Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 9-10. szám. 1930. november-december - Gálos Rezső: A két Mozart Győrött

riumot és egy emelettel megtoldotta a jezsuiták kollégiumát. Itthon akart lenni Győrött és otthont, hozzá, grófi és püspöki méltóságához illő, a barokkvilág pompájában is nagyszerű otthont és diszes egyházi környezetet teremtett magának. Mária Terézia ült a trónon, régen elmúlt a törökveszedelem, békés kulturális élet kezdődött, megszülettek a városok — talán Zichynek is része volt benne, hogy Győr sz. kir. város lett — és a város középpontjában a püspöki építkezések hirdették az új időket. Ha most hozzátesszük, hogy a székesegyház énekkarát is újra szervezte és orgonistának nem kisebb embert hozott ide, mint Albrechtsbergert, Beethovennek is, épen Haydn után, a kilencvenes években egyik mesterét, — hogy a hagyomány szerint is, a kor szelleme és divatja szerint is, zenekedvelő mágnás volt, semmi kétség benne, hogy a pozsonyi mágnások hozzá jöttek el a kis Mozarttal és őt kisérő atyjával — utolsó argumentumul : mert Győrött nem is volt kihez máshoz. A kép könnyen lenne teljessé egy pár adott vonással. A fiatal Pálffy gróf, aki már — mint elmondtam, Linzben fölfigyel a csudára, előre megviszi hírét Bécsbe, nagy lelkesedéssel beszél a kis művészről József kir. hercegnek, annyira, hogy Mozart híre Mária Terézia fülébe jűt — fölkapja a gyermeket s a kis fiút becéző mágnásasszonyokkal együtt Pozsonyba viszi — a magyar mágnások Kis-Bécsébe, ahol egy emberöltővel előbb is Báró Amade László, a költő, hercegkisasszonyokkal és comtessekkel szánkázik már vidám, napsütéses téli reggeleken — s onnan meghívja, mert látni, hallani kívánja az udvarnál is sokat emlegetett csodagyermeket a vidék legközelebbi, gazdag, zenekedvelő egyházfejedelme, aki maga is gróf, az Esterházyak, Pálffyak köréből való. A tetszetős kép jórésze igaz lehet — csak a dátum rossz. Mindez nem történhetett 1762-ben, a pozsonyi kirándulás idejében. Rácáfol maga a kép, amely egy 5—6 esztendős gyermeknél (jóllehet a rococo-ruha is, s maga az ilyen árnyékkép is csalékony) mégis csak idősebb, serdülő ifjat mutat — és van egy pontos negatív bizonyítékunk: a Batthyányiaknál csak a majoresconak jár a hercegi cím, a hitbizomány urának (akkoriban még az Esterházyaknál is) — és 1762-ben Batthyány hercegné nincs, mi több : Batthyány herceg sincs: Mária Terézia 1764-ben emelte Gróf Batthyány Károly tábornokot hercegi rangra, második feleségének Strattmann Mária Teréziának elhalta után, a Strattmann hercegnő pedig 1760-ban halt meg. Ha tehát 1772 előtt volt Mozart