Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - SZEMLE - v.: A húshygiene története

övé a gyárak alapításának kezdeményezése, a gyári ipar kifejlesztése. A kulturális téren nagy áldozattal templomokat, iskolákat, szegényházat létesít, melyeknek anyagi fedezetét hamarosan össze tudja hozni. És a kultúra eszközeit mindenkor fel is használja. Az elemi oktatás kereteit nem lépi át, közép- és felsőiskolák létesítésére nem törekszik. A nemzeti asszimilálódás terén a zsidóságnak az 1848—49. évi szabadságharcban, a teherviselésben és a legutóbbi világháborúban való szereplését festi meg. Érdekes társadalmi képpé bővül leírása a hitközség elnökei, papjai, kántorai életműködésének rövid ismertetésénél. Több helyen rámutat a szerző a zsidóság belső életében annak modernizáló, liberális felfogására, mellyel az ellenkezéseket is legyőzve szakít a régi maradi mentalitással. Érdekes fejezete a munkának a „Megmagyarosodás" lassú folyamatárlak leírása A hivatalosan és magánéletben használt német nyelvet csak a legújabb időben tudják a vezető körök kiküszöbölni. Kár, hogy a 18. századot megelőzően alig-alig sorol fel valamit a zsidóság győri életéből és elhelyezkedéséről ; kár, hogy a jelen időben sem részletezi a tudományos, valamint az ipari-kereskedelmi és társadalmi élet terén azokat az ágakat, melyekben a zsidóság leginkább érvényesül. A zsidóság több oldalról megfestett működésének, életének ez kívánatos alkotó része volna. Szeretném, ha e vázlatos munka csak előhírnök volna a zsidóság győri történetének részletes megírásához, melyben minden kérdés megvilágosítást nyerne Egyebekben elismeréssel adózom szerzőnek hézagpótló munkájáért. Bedy Vince. Dr. László Ferenc : A húshygiene története Magyarországon. Győr. 1930. 8-r., 64 1. Dr. László Ferencnek, a győri vágóhid igazgatójának különlenyomatban megjelent tanulmánya a „Közlemények az élet és kórtan köréből 1930. évi XXIII. kötetéből", dr. Magyay Kossá Gyula állatorvosi főiskolai tanár bevezetésével. Foglalkozik a mészáros céhek történetével, húsvizsgálatokra, vágásokra, mészárszékekre, árusításra stb. vonatkozó rendelkezésekkel, céhszabályokkal és hatósági rendeletekkel. Szerző alapos kutató munkát végzett és a 13. századtól kezdve közli adatait egész a 19. század közepéig. Adatai között sűrűn találkozunk győri és győrmegyei vonatkozású közlésekkel, amelyek révén értékes munkája a győri ipari és gazdasági élet múltját sok becses részlettel egészíti ki. Közli a győri mészáros céh 1627-ből való céhlevelének húsvizsgálati szempontból fontosabb pontjait, a pusztai járásnak 1660. évből való céh-kiváltságlevelének pontjait. Érdekesek a győri mészáros céh 1704. évi céhjegyzőkönyvéből a mestervizsga szabályai s a remekelésnél elkövetett hibák után fizetendő bírságok jegyzéke. Értékes