Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - Pfannl Jenő: Régi ábrák és képek Győr váráról

előretolt védművekkel és erősen falazott kazamatákkal. Ezt a képét jól mutatja a br. Wimes hadimérnök terve. Ez a harmadik változat, a Montecuccoli-korszak. 1683-ban újabb török ostrommal dacolt, 1705-ben Rákóczi kurucai fogják sikertelen ostrom alá s hattyúdalát zengi a vár 1809-ben, midőn a franciák 9 napi ágyúzás után július 24.-én birtokukba veszik. Ekkor pár órát I. Napoleon is töltött falai között. Az október 14.-iki bécsi béke folyományakép á franciák kivonulnak Győrből, miután a várat robbantásokkal részben hasznavehetetlenné tették. A várnak újból való helyreállításáról a bécsi hadilevéltár őriz két, br. Vaux tábornagytól és Maurice mérnökkari őrnagytól származó tervezetet. 1792-ben a fehérvári-kapu fölé Toller építész tervei alapján épül a tűztorony s vele Győr arculata új jellegzetességet nyer, amely 1892-ben áldozatul esik egy rosszul alkalmazott városrendezési politikának. 1811-ben Győr vára végkép megszűnik. Az idevonatkozó becslési és épületeladási jegyzőkönyvek, melyek Maurice őrnagytól és Hüffl századostól származnak, a bécsi hadilevéltárban, valamint teljességükben Győr szab. kir. város levéltárában vannak. 1819-ben törik saját lakói az első rést bástyáin, a harmincas években betemetik a sáncárkokat, 1858-ban a bécsi-kapu, 1860-ban a Dunakapu tűnik el, ezeket követte az enyészetbe 1892-ben a fehérvárikapu, rajta a tűztoronnyal, amelynek csúcsán a kétfejű sast 1849 jun. 1-én a magyar trikolor váltotta fel. Ezzel letörölték Győr arculatáról az utolsó jellegvonást, mely emlékeztetett arra a dicső múltra, mikor Győr bástyája volt hazánknak a nyugati támadások ellen, majd a Keletről jövő török áradat ellen rettegett szikla. Akkor Győrt a Nyugat is jól ismerte, városunknak dicső neve volt. 2. Alaprajzok. 1. Az első alaprajz Győrt a Ferdinandi-korszakban mutatja. Anonym. E szerint a vár szabálytalan ihatszög a szegletekben előugró bástyákkal. Az északi oldal közepén kisebb bástya. A déli, nyugoti és északi oldalon kijárat. A várat északon a Duna és a dél-délnyugatról jövő Rába vize övezi ; a keleti, déli és nyugati oldal vizes árkának külső partja a bástyák vonala szerint idomult. A vár- és a Duna-bástya között a fal lábánál iveit partrész, melyre a várból út vezet. A szentdombi-, új- és magyar-bástya mögött emelkedés (domb) jelzi az ott lévő cavaliert (ágyutelepet). A déli fehérvári- és nyugati bécsi-kapunál híd, innen szétágazó út vezet. A fehérvári-kapu hídja magános erődbe visz. Ily előre tolt erőd látható a keleti oldalon is a három bástya előtt. Ezek falazottnak látszanak, mig a bécsi-kapu előtt lévő csak egyszerű földsánc lehetett. A vár belsejében a középen négyszög alakú tér van jelezve (a mai Széchenyi-tér), melybe 5 utca torkolik. Az észak-déli irányú átfutó egyenes út a fehérvári-kapuhoz vezet, a bécsi-kapuhoz vezető út sarkosan északra is elágazik a vár-bástya felé. A vár-