Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - SZEMLE - Szakáll Zsigmond: Lövő története - Beküldött könyvek
olvasásakor az a kellemes meglepetés fogja érni, hogy nem száraz, unalmas könyvet olvas, hanem eleven, szines stílussal élvezetesen megírt munkát, amely érdekes tartalmával lebilincseli az olvasót s ekkép nemcsak tanítja, hanem gyönyörködteti is. Szakáll Zsigmond. „Lövő története." Mohi Adolf győri apátkanonok közel negyvenöt esztendő óta fejt ki érdemes irodalmi és történetírói munkásságot, melyért a Szent István-Akadémia is már megalakulásakor rendes tagjai sorába választotta. Most megjelent hatalmas kötete, 1 ) mely szülőhelyének történetét tárgyalja, újabb, alaposan megszerzett kiadása egy közel negyven év előtt a szintén lövői születésű Balics Lajossal, a jeles egyháztörténetíróval — ma győri püspöki helynökkel — együtt írott, hasonló című füzetnek. Az első kiadás megjelente óta mindketten aranymisés főpapok lettek, méltó utódai Győr azon tudós kanonokjainak, akik különösen a 18. század második s a 19. század első felében a tudomány hivatott művelői, egyben-másban megteremtői voltak. A kötet két nagy részre oszlik, amelyeket a közölt mellékleteknek egész sora támogat. Az első rész (1 — 101. 1 ) a község történetét adja — bevezetésképen a kelták kora óta, amikor Várhely (Burgstall) volt, a rómaiakon és a népvándorlások korán át Szent Istvánig — s azután részletesen a vörösuralom pusztulásáig. Az okiratokra támaszkodó, alapos monográfiának is érdekes fejezetei (mutatják, hogy milyen gonddal készült a munka) a mezőváros térrajzának kialakulása vagy az 1767. urbárium hatása. Hasonlóan becses a második rész is, a kis mezőváros kulturális képe ; kiemeljük a gazdálkodásról, építkezésről, közegészségről, a birtok- és népesedési viszonyokról szóló fejezeteket, amelyeket végűi még néprajzi adatokkal is megpótol a szerző. Ha valami : talán csak egy kis nyelvjárási tanulmány, tájszó- és szólásgyűjtemény tehette volna gazdagabbá a kötetet, amely fölépítésével és anyagával egyformán mintaszerű. Kevés község dicsekedhetik ilyen tökéletes monográfiával. De kevés községnek van is ilyen érdemes szülötte, mint Lövőnek a 17. századi Lethenyei Istvántól szerzőnkig és Balics Lajosig, akinek (mint az előszó mondja) szintén része van az új kiadásban is. A kötet kiállítása is igen szép. —l—z * Beküldött könyvek. Ifj. Benda László : A baltavári őslénytani ásatások 70 éves története Szombathely. 80 1. Vasvármegye és Szombathely város kultúregyesülete és a vasvármegyei múzeum II évkönyve. 1926—29. *) Mohi Adolf: Lövő története. Győr, 1930. Győregyházmegyel Alap Nyomdamííintézete. 8-r., IV, 247 1. Ára 10 P.
