Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - ADATTÁR - Lovas Elemér: Győr város és vármegye feliratos és dombormíves római emlékei. (Második, befejező közlemény)
telkéről, A kő ma ismeretlen helyen van. Ismerteti FgE. 1876/7. 107. 1. 53. Harmadik pannonhalmi sírkőtöredék. 1894-ben, a főmonostor északi szögletén, a régi várfal tövénél találták. Hossza 28 cm, szélessége 23 cm, vastagsága 7 cm. Most Pannonhalmán van. Ismerteti Arch. Ért. 1894 358. 1. (54, Kőszobor lábfeje. 1904-ben Réthy Gyula kőfaragó ajándékából RFM. egy monumentális kőszobor-töredéket, sarus mészkőlábfejeJL Lelőhelye ismeretlen. Ismerteti Arch- Ert. 1904. 253 1 (55^ Tellus-relief. A Bástya-utca 51. sz. háza előtt, faragott felületevei lefelé fordítva találtak rá. Ezen tájon került elő az Acrabanis-sirkő is. A tégla-alakú kő hossza 109 cm, szélessége 58 cm, vastagsága 25 cm. A nem teljesen szabályos kő másik végén, ezen méretektől eltérően, kisebb méreteket mutat. Az ábrázolás művészi tökéletessége a csorbulások ellenére is feltűnik Hozzá hasonló van a Louvre-ban (Reinach : Görög és római szobrok képes repertóriuma,/!, k., 72. 1., 94. sz.). Részletes leírása ábrávaLegyütt az Arch.^Ert. 1904. 251—3. l.-on található. RFM. (5§^ Pávás sirkőtöredék. 1904 ben, a győri Apátur ház előtt ásták ki. RFM. Feliratos része hiányzik A félkörös sirkő-orpm 70 cm magas, 75'5 cm széles. Ábrája és ismertetése Arch. Ert, 1907. 295. 1. 57. Septimius Severus-oltár. Az Opitz-utcának megyeházfelől eső részén, egy kősír falából került elő két darabra törve. 125 cm magas, 62 cm széles és 23 F cm vastag. Szövegét és olvasását az Arch. Ért 1907. 41. 1 közli. Újabban Kubitschek Vilmos foglalkozott vele. O az AVGG szó után kihagyottnak véli az ET vagy ET P betűket, az M. C. betűket Matris Castrorum-nak olvassa, az -E + rövidítést Cui Praeest-tel oldja fel, a PRAEF P - C A • szövegű sort Praefectus, Praefecti Curam Agit szavakkal olvassa s ebben eltér a Börzsönyitől . közölt szövegtől. (W. Kubitschek i. m 29. 1) 58. Juppiter-oltár. Az Opitz-utcai kősírból került elő, RFM. 120 cm magas, 51 cm széles, 23 cm vastag. Töredékes volta ellenére szövege kiegészíthető. Ismerteti Arch. Ért. 1907. 40. 1. és Kubitschek i. m. 29. 1 59. Cl. Vindextől állított oltár. Az előbbi két oltárral együtt találták és hozták muzeumunkba. Erősen rongált felülete miatt nehezen olvasható, a betűk sok helyen hiányoznak. Az Arch. Ért. 1907. 41. lapján csak a biztosan megállapítható betűket látjuk. Kubitschek Vilmos a szöveget megfejtette i m. 30. lapján: (ismeretlen istenség neve) | (ala I Ulpia) j (Contariorum miliaria) C(ivium) I R(omanorum) CVI | PRAE(est) CL(audius) | VINdeX | PRAE(fectus) EQ(uitum | V(otum) L(ibens) M(erito) S(olvit). 60. Baltis-oltár. 1906-b an, a megyei bérház alapjából, másodfekvésből karült elő. RFM. Bár egyik oldalán a négyszögű oszlopot mutató oltár csonka, szövege mégis hiánytalan. 47*5 cm magas, alapja 20X19 cm. Ismertetése Arch. Ért. 1907. 42.
