Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szabady Béla: Adatok Pázmándi Horvát Endre életéhez

idősebb növendékeket, hogy az otthon az ittmaradók részére kényelmesebb legyen. Mivel Horvát András is elérte a kánoni kort, 1801. november 27-én letétették vele a szokásos vizsgát, és 29-én a székesegyház kápolnájában (ma Szent László-kápolna) hodosi Pierer József felszentelt püspök kezéből fölvette az áldozópapi rendet. Még ezen a napon haza sietett, hogy ünnepélyes első szentmiséjére az előkészületeket minél előbb megkezdhesse. A primicia iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a pázmándi templom helyett a most még árvaságban lévő pannonhalmi főmonostori székesegyházat választotta. December 7-én ebben a zsúfolásig megtelt templomban mutatta be első szentmise-áldozatát, melyen a rektor engedelmével valamennyi évfolyamtársa megjelent. Az ünnepi beszédet az ékesszavú Kiss Imre árpási plébános mondotta.

1

) Az ünnepnapok után visszament még az intézetbe, de csak az újév első napjait töltötte annak szűk falai között. Január 3-án megkapta a parancsot, hogy a sopronmegyei Fertőszéplakra induljon káplánnak.

2

) így a következő napon, lefizetvén a szokásos 2 frtot az ittmaradók áldomására, elbúcsúzott a szemináriumtól. Az összeköttetést aligha szakította meg a kispapokkal, kikkel, mint győri káplán, 1803 tavaszától kezdve újra gyakori érintkezésbe került. Bizonyára buzdító hatással volt ő is a növendékekre, kik a szigorú Scharlach Károly káptalani helynök, majd Wilt József püspök ellenzése miatt ebben az időben kénytelenek lemondani a farsangi színdarabok előadásáról. Pedig az irodalom megkedvelése és pártolása feltűnő jellemvonása a 19. század elején papnövendékeinknek. Azt hiszem tévedés nélkül állíthatjuk, hogy Pázmándi Horvát Endre a győri szeminaristák kedvéért írta 1805 és 1808 között női szerepet nélkülöző „drámáját" a zsugori borkóstolóról.

3

) Bizonyára része van abban is, hogy a növendékek megszervezik irodalmi önképzésük első intézményeként a „Magyar Társaság"-ot,

4

) s abban, hogy „a szent tudomány munkás Nevendékjei" „a nemzet kérttére hajolva" 100 forintokat ajánlottak föl a „Nemzeti Theatrom felépítésére", a lelkes téti plébános is érdemet szerzett.

5

) Az itt leírt adatokról nem hisszük, hogy a nemzet általános művelődése szempontjából nagyon fontosak volnának, de azt is valljuk, hogy Pázmándi Horvát Endre írói egyéniségének helyes megítéléséhez feltétlenül szükségesek. Szabady Béla. a

) L. Protoc. 102. I. 2

) L. Ugyanott 103. 1. 3

) L. Waisbecker id. művét 23—24. lap. *) A kispapok között irodalmi készséget árulnak el Bőle Mihály (1809 —13.), Kiss Pál (1810—14., széphangú magyar dalszerző, később Esterházy Móric gróféknál nevelő, majd I. Ferenc József magyar nyelvtanítója), Czillinger János és Deáky Zsigmond (1812—1816.) 5

) L. Protoc. 236—238. I. Szépen beleírják Horvát Endre hozzájuk írt éi később megjelent költeményét. A pénzt 52-en adták, az idegennevű növendékek is hozzájárultak.