Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bedy Vince: A 16. és 17. századbeli győri kalendás egyesületek
A 17. század első felében is ismételten találkoztam a szücslegények egyletével : 1637—1638 években Zita Péter volt az egylet mestere, vagyis dékánja ; atyamestere pedig Czvetkovich Zeőch Péter, akinek házában tartották a legények a kalendákon összejöveteleiket .*) Szabályaikat forrásaimban nem találtam meg ; bizonyos azonban, hogy a szabó és posztónyiró-legények kalendás egyesületének szabályaitól, melyeket 1523-ban ők is magukénak vallottak, nem sokban különbözhettek Az atyamesterre, dékánokra vonatkozó rendelkezések azonosak, azonosak valószínűleg a többi intézkedések is. Hasonló egyesületbe tömörültek a varga-mesterlegények is1622-ben Kervarych Máté és Golobych Miklós dékánok kérésére a káptalan újból kiadta a varga-mesterlegények ősrégi céh-, vagyis egyleti szabályait ily cimen : Az Giöry Vargha mester Leghényeknek rendtartások avagi Czéhek, minthogy éltek réghenten és michoda törvényben — és mostann is ugian azon rendtartásokat megtartván 2 ) Az okmány világosan megmondja, hogy régi rendtartást, vagyis szabályzatot ád ki, újít fel a káptalan a kalendás egyletben ismertetett elöljárók, dékánok kérésére : tehát világos, hogy itt is kalendás társulatról, régi legényegylet felújításáról esik szó. E szabályzatot ekkor azzal toldotta meg a káptalan, hogy az egylet tagjai az új vallás tanítását ne hallgassák. Aki lutheránus vagy kálvinista prédikátor prédikációját hallgatja, azt a dékán 2 frt büntetés terhe alatt jelentse fel a káptalannak ; a bűnöst első alkalommal 2 frt büntetéssel sújtja a káptalan, második alkalommal kizárja az egyletből. A céhek és a mintájukra alakult kalendás társulatok erős vallásos, és pedig katolikus vallási szellemmel átitatott intézmények voltak : természetes dolog tehát, hogy a katolikus vallásos jelleget mindenben kidomborították ; különösen is ott, ahol az ipari egyesületi hatóságot képviselő földesúr maga is katolikus egyházi testület volt. Maga a szabályzat nem maradt ránk, de bizonyára alig különbözött a szabó- és posztómetsző-legények egyletének szabályzatától : hiszen a mesterlegények egyenlő viszonyok között éltek, egyleteik is egyenlő célt szolgáltak. Senki sem csodálkozhatik rajta, hogy a török és kuruc háborúk véres zivatara Győrött az írásba foglalt okmányokat jórészben megsemmisítette, mikor magát a várost is rombadöntötte, polgárait is megritkította. Még egy társulattal találkoztam a 17. század első felében : ez az ötvöslegények egyesülete, melynek 1637-ben Diarich János volt a mestere, vagyis dékánja, aki különben Pereszteghy János ötvös-céhmester szolgája, vagyis legénye volt. 3 ) *) Győrvárosi Ivt. 7. sz. 1629 —1638. évek tanácsi jk. 2 ) Győri kápt. hit. h. Ivt. VII. felv. jk. 185. I. 3 ) Győrvárosi Ívtár. 7. sz. 1629 — 1638. évek tan. jk.
