Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bedy Vince: A 16. és 17. századbeli győri kalendás egyesületek
Később, az 1610. évben ismét a posztónyiró legényekkel egyesülve kérték és kapták meg a még régebbi, a török hódoltság idején szintén elkallódott, 1523. évi céhlevelüket, vagyis kalendás egyesületi szabályzatukat Kérték pedig e régi és bevált egyesületi szabályokat a legényekkel együtt az öregmesterek, céhelőljárók is : Lukácsy Márton, Okichy István, Vahovecz János elŐljárómesterek, Kovácsy Márton, a szabócéh mestere, Banhga Pál pártfogó atyamester, Kapronczay Gáspár, Csupor György mesterek, Rosenthal János fődékán, Ascaron Márton helyettes dékán, Egry Ferenc, Babatics János, Déry János, Jófejű Ferenc, Németh Miklós, Vida János legények, vagyis ifjúmesterek *) Ez időtől fogva ismét közös egyleti életet éltek e mesterlegények. Az egylet szabályai nem foglalnak magukban utasítást a tagok iparára, munkakörére vonatkozólag. Iparág dolgában saját mesterük volt a gazda, akinek feltétlen rendelkezése alatt állottak ; ott voltak e célra a céh szabályai is, ezek a tanuló, felszabaduló, remekkészítő legény teendőit részletesen előírták, megszabták ama feltételeket is, amelyek szerint a felszabadult legény mesterré lehetett. De bizonyos, hogy ezek a szabályok a fiatal legények napi és társas életére, tisztességére-becsületére vigyáztak ; bizonyos, hogy lelki és anyagi érdekeiket védelmezték Az is bizonyos, hogy a mesterek, ha még úgy hatalmuk alatt tartották is segédeiket, sok jóakarattal, szeretettel kezelték őket ; a maguk fajtájának ismerték legényeiket, családtagoknak tartották őket és velük egy közösséget tartottak fenn. Amit pedig a pártfogó atyamasterekröl írnak a szabályok — hogy a beteg legényeket a maguk házába fogadták be, hogy a vándorló legényeket igen csekély díj ellenében lakással, élelemmel látták el — : akkora keresztény szeretetre, emberbaráti érzésre vall, amely ma is párját ritkítja és megszégyenítheti a másként gondolkodókat. A többi iparágon dolgozó legényeknek is meg volt a maguk egyesülete. Az egyes iparágak mesterei külön-külön céhekbe voltak tömörülve, természetes tehát, hogy e példát követve a legények is külön-külön egyleteket alakítottak. A szücsmesterlegények külön egyletévei okmányszerüleg a 16. század végefelé, 1583-ban találkoztam E mesterlegények viszálykodásba keveredtek mestereikkel, a káptalannak kellett közöttük rendet csinálnia. A káptalan megparancsolta, hogy a fiatalok engedelmeskedjenek a céhmesternek és az öreg mestereknek, de ezek viszont becsüljék meg és ne verjék a fiatalokat. Ha pedig a jövőben sem tudna a céhmester rendet teremteni közöttük, a városbíró elé vigye ügyüket. 2 ) *) Győr kápt. hit. h. Ivt. 6. felv. jk. 355. 1. 2 ) Győri kápt. hit. h. Ivt. IV. felv. jk. 340. 1.