Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - Valló István: Az 1831. évi kolera története Győrött. (Második, befejező közlemény)

ágyát, utána hidegláz gyötörte. Bevallása szerint zsírosat evett. Julius 19-én görcsei elmultak, teljesen magához tért s a délelőtti órákban meghalt.

1

) Az elhunyt bencés tanár 1825-ben 30 éves korában került Győrbe, mint hitszónok,

2

) a közönség nagyon megszerette s halálakor azonnal összeadott 1000 fl. tőkét, hogy annak kamataiból halálának évfordulóján misék mondassanak.

3

) A kolerajárvány alatt történt elhalálozások következtében 43 gyermek maradt apátlanúl-anyátlanúl teljesen árván, akikről azután a városnak kellett gondoskodni. Steffanits József kapitány vette ideiglenes gondjaiba az árvákat s a kolerakasszából gondoskodott tartásukról úgy, hogy nevelőanyákhoz helyezte ki őket.

4

) A betegségen és halálozásokon kivül rendkivül súlyos kísérője volt a kolerajárványnak az a gazdasági romlás, amelybe a város lakosságát döntötte azzal, hogy a város vesztegzár alá került. Győr polgárai jórészt iparral és kereskedéssel foglalkoztak. A szabadforgalom és közlekedés tehát létfeltétele volt a városnak, melynek termény- vagy állatkereskedéssel foglalkozó polgárai a messze délvidékre jártak le üzleteket kötni, iparosai pedig egész felső Dunántúl számára dolgoztak. A győri kereskedők vásárlóköre nemcsak a helyi és a megyei lakosságból került ki, hanem a szomszéd vármegyék is sűrűn vették igénybe a győri üzletek raktárait. Ez a város tehát már azt is keservesen megérezte, amikor a távolabb eső vidékeket elzárták a forgalomtól, ahonnan vagy ahová árút szállított egyébkor. A kolerának a város falai között való jelentkezése pedig egyenesen csapás volt, mert ez egyet jelentett a vesztegzárral. Talán ennek lehet tulajdonítani, hogy a járvány kitörését hivatalosan is csak akkor állapították meg, amikor az már elkerülhetetlen volt.

5

) A július 29.-én Argauer József boncolásáról felvett jegyzőkönyvben az orvosok megállapították, hogy az úgynevezett kolerabetegség nyomait feltalálni nem lehetett. Ennek ellenére a királyi biztos, Balogh József megyei orvos jelentése alapján megállapította, hogy a városban a valóságos és ragadós kolera dühösködik és elrendelte a zárlatot. A polgárság ezt sérelmesnek és szükségtelennek is találta és tiltakozott ellene, de hiába. Pár nap múlva ismét szóba hozza panaszát. Mint a szalmaszálba kapaszkodik az orvosok megállapításába, akik a mostan ezen város kebelében uralkodó nyavalyát nem contagiosusnak declarálták, -) Győrváros levéltára. Acta in merítő Cholerae. Az összes orvosok állal aláírt jelentés. 2

) Lovas Elemér bencés tanár közlése. A rendi feljegyzésekben a halálozás napjául szereplő július 7. nyilvánvalóan téves. 3

) Bencés templom számadásköuyvében : Capitale 1000 fl. a civibus Jaurinensibus liberaliter collatum, ut in anniversario obitus R. P. Romani una Sol. et 6 priv. missae de Requiem celebrantur. *) Győr város levéltára. Tanácsi iratok 2807/1831. 5

) V. ö e tanulmány 1. részéhen az első koleraesettel kapcsolatban, valamint fentebb Walter Román elhunytával kapcsolatban elmondottakat.