Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - Valló István: Az 1831. évi kolera története Győrött. (Második, befejező közlemény)
súlyt. Az egyik fontosnak találja az álmot az erők pótlására. Semmi se készíti el az embert valami betegségnek elfogadására, mint az álmatlanul töltött éjszakák. Mennyen tehát minden ember jókor alunni, és ójja magát az éjjeli kerengésektöl, enyelgésektöl és tiltott veszedelmes társalkodásoktól, melyek a testet megerőtlenítik és beteges állapotba helyeztetik ! — figyelmeztet az egyik. 1 ) A másik arra int, hogy éhgyomorral könnyebb elkapni a ragadós betegséget s ajánlja „fölöstökömre" a borlevest, vagy a fűszerszámos plántákból, gyökerekből vagy virágokból készített teát, jó erős itallal. A harmadik a tsendes indulatot és jó lelki esmé* retet tartja a leghathatósabb eszköznek a nyavalya ellen. A gyógyítás és orvosszerek. A kolerabetegség gyógyítására, a használandó orvosszerekre és gyógyszerekre a legváltozatosabb tanácsok és utasítások kerültek forgalomba s hogy a zavar még nagyobb legyen, a vármegyék és hatóságok megküldötték egymásnak az ott szokásos gyógymódok leírását. 2 ) Egyes kuruzslóknak az eljárása vagy receptje bejárja az egész országot. Hírük, népszerűségük nagyobb, mint a tudós és képzett orvosoké. Országos hírre tett szert Morvái János tiszabábolnai pap, kinek gyógymódját az orvosok is átvették 3 ) Hires volt Leo lengyel orvos gyógymódja, mit maga Lenhossek is közölt a hatóságokkal. A Lenhossek Mihály protomedicus által kiadott utasítás 4 ) főleg arra ad kioktatást, hogy mit kell és lehet tenni a kolerás beteggel mindaddig, míg az orvos megérkezik Szükségesnek tartja a következőket: /. a test hamar felmeié gíttesen, 2. a bőrnek megszánt kipárolgása ismét helyrehozattasson, 3. a gyomor és belek, melyekre főképp hal e nyavalya, megkönnyebbittessenek és 4. az ereknek és érző inaknak, elcsüggedt munkássága neveltetessen, s a görcsös jelenések elboríttassanak. Ezért a betegeket azonnal ágyba kell fektetni, egész testét melegített ruhával dörzsölni. Utána az egész testet borecetes melegvízzel kell lemosni, majd sóval és ecettel vegyített meleg fürdőbe kell ültetni. Ajánlja a gőzfürdőt is olykép, hogy a székre ültetett beteget pokróccal betakarják s az ülés alá forró követ helyeznek, melyre ecetet öntenek. Lenhossek oktatása leírja az izzasztásnak egy újabb módját is : mezítelenül ültettessen a beteg egy üres és viznélkül való fordŐ' kádba, helyheztettessen lábai közé egy borszesszel töltött findzsaallya ; meggyujtatik e Borszesz, a beteg pedig nyakig betakartatik egy széjjel-terjesztett lepedővel A kád elzárt körének meg-gátlóit levegője tüstént felhevül, melly által három minuták alatt a leghathatósabb izzadás üt ki. 5 ) *) H. T. 14151. sz. utasítás A. melléklet. 3 ) Bálint Nagy István : Kolerajárványok Csanádvármegyében. 23. 1. 3 ) Ugyanott 15. 1. 4 ) H. T. 19293. sz. rendelete. 5 ) Ugyanott.
