Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - Valló István: Az 1831. évi kolera története Győrött. (Második, befejező közlemény)
mely az emberekben hasonló betegséget szülnek. Az epemirigynek ártalmas tulajdonsága alatsonyabb mértéke mellett tehetetlenebb a métely, úgy hogy az tsak gyengélkedő, rosszul táplált, a részegségnek és más rendetlenségeknek, fajtalanságoknak alája vetett, tisztátalan s nedves lakásokban tartózkodó emberekben tenyészhet. Ha azonban a napkeleti epemirigy, mérges tulajdonságának magasabb léptsöjére terjedhet, a méregnek a legirtozatosabb fajtáját alkottya, melly tsaknem senkit meg nem kiméi, és tellyes erejű, fiatal legegésségesebb embereket éppen úgy elragad, mint az elgyengült erőtlen betegeseket és elagott véneket}) A kolera ismertető jeleit Lenhossek Mihály a következőképen foglalja össze : nyomattatás érzése, összeszorittatás és fájdalom a szívgödrébe, szédölgés, főfájás és hirtelen hatalmat vevő elgyengülés, imelgés gyakortábbi fuldokló fojtogattatással; gyakortai a testnek fájdalmas és a belek alsó részét égető, vizenyes hasmenések ; közönségesen igen gyakori hányás, mely által vizenyes, fejéres, többnyire szag és iz nélkül való, s csoportos összve-álló nyálka darabokkal vegyült higság hányattatik ki; égető szomjúság ; megnehezedett lélegzet gyakortai sóhajtással, nagy aggodalommal, és gyenge, szokatlan hangái; a kezeknek és lábaknak elhidegülése, fájdalmaknak, szaggatásoknak és görcsnek ugyanazokban érzésével ; az orcza beesik, s elváltozik; a szemek gödreikbe bé esnek, és az érverés alig érezhető. 2 ) A járvány elleni védekezés. A kolera e megismerése után lássuk, hogy e kor közigazgatási felkészültsége hogyan iparkodott az ellen védekezni. Az első cél az, hogy a járványnak valahová való behurcolását, terjedését meg lehessen akadályozni. E cél érdekében szigorú utasítást kaptak a községek elöljárói, valamint a rendtartó politikus biztosok a teendőkre. Kötelesek voltak a hatóságok azt a helységet vagy területet, tartományt, hol kétségkívül megállapítást nyert a kolera jelentkezése, azonnal tökéletesen elzáratni s tiltott határ által körülvétetni. 3 ) A határ lezárására az Elöljáróság volt köteles vagy rendes katonaságot kérni, vagy a szomszédos helységek lakosaiból strázsákat kiállítani. Az elzárt helységek lakosainak nem volt szabad a határhoz, a kordonhoz közeledni, sem azon átszökni. Nem volt szabad pénzt, levelet, vagy más jószágot azon át küldeni. Megtiltották az idegenekkel összejövetelt s nem volt szabad még a strázsákkal sem társalkodni. Ha a lakosok az elzárt területről leveleket, Írásokat, pénzeket és más egyéb tárgyakat akartak elküldeni, azt át kellett *j Ugyanott. 2 ) A Helytartótanács 19293. sz. rendeletével szétküldött rövid oktatás, mit Lenhossek Mihály, Magyarország-főorvosa 1831. július 10.-iki kelettel adott ki. 3 ) A 14151. sz. H. T. utasítás A. melléklete.
