Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - Kuncz Jenő: Rubinstein és Heindl Győrött
Közben elhatározták a művészek és műbarátok, hogy még egy „búcsúhangversenyt" adnak a színházban, bérletszünetben és pedig csütörtökön, június 17.-én. Ezt megelőzőleg azonban Ecker János még június 16.-án, szerdán délután kivitte Heindltés Rubinsteint, továbbá Weyl Józsefet, Feskát, Timár Károlyt és Stanzl doktort Ménfőre, szőlejébe, hol az eső után újjászületett ákácvirágos szép természetben gyönyörködve sétálgattak, zenéztek, mulattak, jól megvacsoráztak s a csillagfényes éjtszakában nagyon derűs hangulatban ismét visszakocsiztak Győrbe. A búcsúhangversenyen a tulajdonképeni műsort ismét egy egyfelvonásos vígjáték, Sonnleithen „Dir wie mir" cimü darabja előzte meg ; ezután következett a hangverseny és pedig : 1. Phantasie aus Lucia di Lammermor für Pianoforte . . A. Rubinstein. 2. Variationen über ungarische Nationallieder für Flöte . E. Heindl. 3. Declamation : Das 12 jährige Mädchen von Saphir, vorgetragen . Frl. Betti Melchier. 4. Nocturne A. Rubinstein. 5. Variationen über Motive aus Freischütz 1 ) für Flöte . . E. Heindl. 6. Der Kunstreiter von Maltitz, deklamiert von .... Frl. Siegmann. 7. Galopp chromatique von Franz Liszt für Pianoforte . . A. Rubinstein. 8. Whistspiel der Ehe, komisches Gedicht von Saphir, deklamiert von Frl. Siegmann. 9. Carneval von Venedig für Flöte E. Heindl. Ismét a színtársulat és egyes tagjainak (Melchior, Siegmann) közreműködésével kellett az estét megrendezni s az operai helyárak dacára a két művész az összes költségek levonása után nekik kikötött tiszta jövedelem fele fejében csupán 32 forintot kapott együttvéve. Az operai helyárak úgy értendők, hogy Győrött, ha opera ment, magasabb helyárak voltak, mint a drámai előadások alkalmával. A két vendégművész ismét kitett magáért — mondja az egykori kritika — s valami fölséges gyönyörűen játszott; a közönség zajosan tüntetve tapsolta Rubinstein mesteri játékát, s valósággal átszellemülten élvezte Heindl fuvolahangjait, aki óriási precizitással és föltétlen biztonságával ismét mindeneket magával ragadott; ez a fiatalember — mondja a napló — maga sem tudja, hogy mit tud és hangszerét a legnagyobb könnyedséggel s nonchalance-szal kezeli. *) A szinlapon eredetileg Nachtwandlerin állott.
