Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - ADATTÁR - Kerekes Emil, Ferenczi Zoltán: Adatok a Kaszinó történetéhez

Adatok a Kaszinó történetéhez. Győrött a maholnap százesztendős Kaszinó mai neve szerint is eleinte olvasó-körnek, olvasó-egyletnek keletkezett. Két ízben is megpróbálták megalakítani, de csak harmadszorra, Kovács Pálnak sikerült Története még nincs egészen földerítve, régibb jegyzőkönyvei elkallódtak. Az alábbiakban (s esetleg folytatólagos közleményekben) múltjából közlünk eddig ismeretlen, vagy figyelemre nem méltatott adatokat. 1. A legrégibb adat. A legrégibb adat nem kisebb emberhez, mint Kazinczy Ferenchez fűződik. A széphalmi remete — halála előtt, 1831 áprilisában — főképen barátja, Guzmics Izidor bakonybéli apát hívására, eljött Pannonhalmára. (Ismeretes, hogy épen a Bányácska=Széphalom analógiájára, Guzmics nevezte el Pannon hegyét — Möns Sacer Pannonius — Pannonhalom-nak, utóbb a mai, magyarosabb Pannonhalmának.) Pesttől Győrig gőzhajón tette meg az utat ; reá nézve is nevezetes volt az utazás : „a gőzhajó nálunk egészen új jelenés lévén, első útját tavaly (1830) tette szeptemberben, Bécsből Pestig" — de nevezetes lett az irodalomtörténetre is, mert erről írta a magyar széppróza egyik remekét, a Pannonhalmi Uiat. — Gönyüről a fogadós lovaival kocsin jött be (egy ifjú kereskedővel „felezve") Győrré, ahol a „benedictinusok háza előtt" szállt le a szekérről. Egy bencés megmutatta neki a maga könyveit és képeit, azután „a ház bibliothekáját és múzeumát", végül elvitte a vármegye házához : ott „Kisfaludy Mihály fő-nótárius (Sándor testvéröccse) és Schédius Kristóf archivárius uraknak juttatta ismeretségébe". „A vármegye háza — írja — ezelőtt franciscánusok klastroma volt. Szerencsésen van elváltoztatva, s elég hely maradt benne, hogy a rabok nem föld alatt tartathatnak A palota nem nagy, de nem nagy megyének nagyra nincs is szüksége. Levéltára 1580. kezdődik. Két szolgabíró a maga szállását ezen háznál olvasószobának engedte, s így casinoja már, tavai óta, Győrnek is van." Ez tehát az első nyoma a mai Győri Olvasó-Egyletnek ; valószínűleg megszűnt, mikor a vármegyének vagy a szolgabiráknak ismét szükségük lett szobáikra. Erre talán még alkalmilag visszatérhetünk. — A második alakulásról nincs adatunk. Érdekes azonban, hogy a Kaszinó magasabb társadalmi hivatásáról még a negyvenes években sincs szó. A kártyajáték, dohányzás stb. ellen is kikel Kovács Pál. A nőknek is meg akarja nyitni a Kaszinót, de csak „olvasó társasággá" szorítja. — A szabadságharc után az elnyomatás első éveiben a Kaszinó sem működött. 1856-ban élesztik föl. De ami a negyvenes években különösnek hangzik, most természetes: egyelőre nem akarnak mást, mint „olvasó-egyletet". Kerekes Emil.