Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - ADATTÁR - Lovas Elemér: Győr város és Győr vármegye feliratos és domborműves római emlékei. (Első közlemény)

. maga a kő azóta ismeretlen helyre került. Készítési ideje Kr. u 137. Mommsen fölvette a C. I. L.-ba is, 4366. sz. Acrabanis sírköve 1788 körül a mai Vörösmarty utca dunaparti végén került napvilágra és ott befalazták egy ház udvari falába. Negyven év múlva Czech János kivétette a falból és a Fácánkertbe vitette Innen a városmajor udvarába került, majd a RFM. 285 cm magas, 77 cm széles es 22 cm vastag. Készítési ideje az I. sz. vége. Képe és részletes ismertetése megjelent : az Arch. Ért. 1903. 401—2. 11.-in ; A. Schober: Die röm. Grabsteine, stb. 1923, 243. ábra (Sonderschriften des österreichischen arch. Institute in Wien, B. X.) ; Hoffmann : Militärgrabsteine, 38. 1 , 23. ábra. C. I. L. 4367. sz. 21. Aur. Dorisonus sírköve 1545-ben vált ismeretessé. Fels Lénárd hívta fel rá Lazius figyelmét s ez utóbbi őrizte meg számunkra a kő ismeretét. A 3. sz. első felére teszik készítése idejét. C. I. L. 4369 sz. A kő maga lappang. 22. Aur. Marcus sirköve a fácánkerti kövek nagy részével együtt ma ismeretlen helyen van. Szövege a C. I. L. 4370. sz. alatt olvasható. 23. Crispus sirköve az előbbivel hasonló sorsra jutott. Szövegétközli C. I. L 4373. sz. Márványkoporsó-töredék, melyben az ala Alpinorum équitata egy vitéze feküdt, az Újvárosban, bizonyára már másodfekvésből került napvilágra. Czech János fedezte fel és 1898-ban Jálsoviczky táblabiró kertjében, a Batthyány-téren, került újra elő. A többé kevésbé trapéz alakú márvány 74 cm széles, 19 cm vastag ; legnagyobb hosszúsága 82 cm. Szövege C. I L. 4374 sz. 25—26. Két feliratos ^?) kőlap fekszik a Jalsoviczky-ház kapubálványa alatt is. Kivételük csak falbontással volna lehetséges s így egyelőre biztos ismereteink nincsenek e kövekről. 27. Julius Paternus és J. Fuscus sirköve a ravazdi Szent Villebald-dombon került elő. Most a pannonhalmi könyvtár mellékbejáratával szemben a falba van beépítve. Közölte C. I. L. 4375. sz. 28. Scilusnak, Bato fiának sírkövét 1764-ben a mai káptalani könyvtár alapjaiból ásták ki. A kő hollétéről nincs tudomásunk. C. I. L. 4377. sz. alatt. —(^2$) Ulpius sirköve, az 1. század végéről, egyike volt Czech János fácánkerti köveinek. 1912 óta Kozma Imre ajándékából RFM. 103 cm magas, 78 cm széles és 21 cm vastag. Szövegét a C. I. L. 4378. sz. és A. Schober i. m. 101. sz. közli jól. 30. Ulpius Varivor és Aelia Sabina sirköve a káptalani könyvtár alapjaiból 1764-ben került elő. Holléte ismeretlen. Szövege C. I L. 4379. sz. 31. Első pannonhalmi feliratos töredék a könyvtár mellékbejáratával szemben befalazva (ASECVA. stb). Szövege megtalálható C I L. 4380. sz. 32. . . . STATOR sirkőtöredéke Czeh János Fácánkertjében volt felállítva; ma lappang. Töredékes szövege C. I. L' 4381. sz.