Bedy Vince: A pápóci prépostság és perjelség története /Győr egyházmegye múltjából 6. (Győr, 1939)
II. A Szent Ágoston-rendű remeték pápóci kolostora és perjelsége
Az alapítónő rendelkezésén kívül ez általános keretben mozgott a pápóci kolostor hivatása, munkája is. A kolostor megszűnése pontot tett e munka végére. A javadalmát alkotó földbirtok maradt meg belőle, mely az egyházi vagyon ismeretes kulturális célját szolgálta tovább is, de helyi érdeket nem istápolt. Az épületet iskola céljára foglalta le Milkovich prépost, mikor a plébániát rendezte és az iskolamestert is elhelyezte benne. E célt szolgálja ma is többszörös átjavítás után. A kolostor szerzetesei. Eddig felsorolt okirataink mindig Szent Ágostonrendjén levő remetékről beszélnek. Pázmány Péter is, Czinár is ezt mondja. 24 ) Pór Antal N. Magyar Pálné című értekezésében Pálos-kolostornak mondja a pápóci remeték kolostorát, akiknek 1308. december 13-án engedte meg Gentilis bibornok, pápai követ, hogy Szent Ágoston szabályai szerint élhessenek: így a két remeterend könnyen összetéveszthető azóta. Pór Antal még magánlevelében is védelmezi ez állítását. 25 ) Külső bizonyíték ez állítás mellett az is, hogy Magyar Pálné alapította a boldogasszonypáhi páloskolostort 26 ) és így — szinte természetes, hogy — Pápócra is a már ismert szerzeteseket telepítette be. A pálosok mellett szóló bizonyságot meríthetünk abból a nagy pártfogásból is, mellyel királyaink, főuraink, az ország főtisztviselői pártfogásukba vették e szerzeteseket a perjelség hosszú birtokpere idején. Ily kedvező elbánásban, pártoló rokonérzésben csak a pálosok részesültek Magyarországon. Viszont azt is meg kell állapítanunk, hogy okiratainkban a pápóci remetéket mindig Szent Ágoston remetéinek olvassuk, mikor ezek az okiratok Szent Pál remetéiről beszélnek ott, ahol tényleg ők voltak. Az is tény, hogy a pálosok történetével foglalkozó írók, akik minden forrást átkutatlak, Pápócon nem ismernek pálosokat. Mig minden kétséget kizáró adatok nem kerülnek napvilágra, addig mi is Szent Ágoston remetéinek tartjuk a pápóci kolostor lakóit. 24 ) Kai. Szemle. 1889. évf. 25 ) Géí'in Gyula dr. szombathelyi teol. tanár birtokában levő, Pór Antalnak 1889. nov. (5-án Köberl János sárvári espereshez intézett levele, melyben azt állítja, hogy csak Bakoez Tamás ideje óla hívják a pálosokat: Ordo S. Pauli primi eremitae néven. 26 ) Zalai oklvt. 1., 558. 1.
