Bedy Vince: A pápóci prépostság és perjelség története /Győr egyházmegye múltjából 6. (Győr, 1939)
Név- és helymutató
az esztergomi egykori székesegyházon. Ennek anyaga szintén jórészt vörösmárvány volt. Természetesen a pápóci kapu az esztergomihoz viszonyítva jóval egyszerűbb. A pápóci kápolna kapuján belépve azt látjuk, hogy a külső alaknak megfelelően, a belső tér |s négykarélyos. A négyes karély magva négyzetidomú, amelyet a karélyivek találkozásánál egymásra derékszögben állított, négyszögű falpillérek és e pilléreken nyugvó félköríves hevederek határolnak. Ezt a négyzetes teret bordás keresztboltozat fedi és e bordák metszete félkörös. A hevederivekhez csatlakoznak a középnégyzet négyoldalán a karélyos fülkék negyedgömb boltozatai. A keleti karélyos fülke falában barokkori széles ablak nyilik, ennek helyén egykor félköríves román ablak volt. A földszinti tér északi fülkéjében áll az oltár, mig a nyugati karély vastag falában keskeny lépcső vezet az emeletre. A lépcsőbe szűk ajtón át jutunk. Ilyen lépcsőzet van a jáki kápolna nyugati falában is. A pápóci kápolna emeletén az alsó helyiséggel csaknem azonos alaprajzú teret találunk. De a felső helyiség építészeti formái az alsóhoz képest könnyedebbek és gazdagabbak. A négyzetes középteret határoló hevederiveket itt egymáshoz derékszögben álló féloszlopok támasztják alá. A féloszlopok találkozó sarkaiban elhelyezett vékony oszlop a négyzetes boitmező átlós bordáját támasztja alá. Ezáltal a karélyivek csatlakozásánál oszlopköteg alakul. Az oszloptagozatokat alul közös, attikai jellegű lábazat, fent, a boltozat vállánál, egységes fejezetsor foglalja össze. Az oszlopfejek a román stílusban kedvelt kockafej formára emlékeztetnek, de itt erősen összenyomott alakban. Ilyen nyomott fejezeteket leginkább a korai román emlékeken láthatunk. Az emeleti tér négyzetes középrészét szintén bordás keresztboltozat fedi, de ennek bordái gazdagabb tagozásuak. A középrészt határoló félkörös hevederivekhez csatlakoznak itt is a karélyos fülkék negyedgömbboltozatai. A fülkék belső falfelülete nem volt sima, hanem 10—12 cm-re bemélyedő, félköríves falfülkékkel volt díszítve; alakjuk azonban az átalakítások és a vastag vakolatréteg alatt jórészt elmosódott. Az emeleti karélyos keleti fülke falában befalazott félköríves román ablakot veszünk észre; ilyen lehetett a déli fülkében is, de ezt a XVIII. században elliptikus ívű széles nyílássá bővítették. Ezt a nyílást zsalus ablakszárnyakkal látták el. Nagyon érdekes a pápóci kápolna tetőzetéből kinyúló nyolcszögletes lanterna, melyet az építmény fő-