Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok

19 év óta nem fizetett kamatot. A gondozásban felmerülő többféle hiány láttára Széchenyi György 1678-ban a győri káptalanra bízta az ispita gondozását. Első igazgatója Telekessy István őrkanonok, a későbbi egri püspök volt. Széchenyi György, ekkor már esztergomi érsek, 1695-ben végrendeletében újabb 5000 forinttal gyarapította alapítványát, mely így 10 ezer forintból állt. Ez a tőke elegendőnek mutatkozott 30 szegény ellátására. Más jótevők is növelték az ispita vagyonát. Berdóczy Mátyás győrszigeti kertjét, és a városon kívül levő földjét hagyta neki, felesége, Pohárdy Anna halála után. Más földjei is voltak az íspitának. Ezeket jótevők ajándékozták, vagy az igazgatók vették. Az egyik a Kálvária környékén feküdt, melyet 1733-ban cseréltek el a Pánzsa-dülőben levő 6000 négyszögöl földért; a másik a fehérvári kapun kívül levő temető mellett terült el, melyet temetőbővítésre a város cserélt el és helyette a Gönyűre vezető út mellett, a puskaportorony környékén, a mai kiskuti dűlőben adott valamivel nagyobbat; melyhez a város földjéből kisebb darabot megvett az ispita, így földje 4978 négyszögölet tett ki. A 17. század végén készpénztőkéje 14 ezer forintra növekedett; 1738-ban pedig meghaladta a 31 és fél ezer forintot a második alapítónak, br. Szeleczky Mártonnak 10 ezer forintos adományával együtt. Az ispitához már 1695-ben Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát is építtetett Telekessy István, melyben a ház szegényei vallásos kötelességüknek, és az alapító szándékának, valamint a jótevők óhajtásának eleget tehettek. Az istentiszteletet a szomszédos íerencrendi kolostor papjai végezték a kápolnában. A 18. század folyamán bőkezű jótevők adományaiból mai alakjára épült ki az ispita; a hozzávett újabb ház telkén pedig szép kis barokstílusú templom készült, melyet 1735ben szentelt fel Malzan Károly br. kanonok, segédpüspök. A templom főoltárára Szent Anna képe került, az egyik mellékoltárra pedig Szent Erzsébet képe. Ez idő óta a régi és újabb védőszent nevéről Szent Erzsébet és Szent Anna templomának nevezik a templomot, és az intézetet is. A 18. század barokízlését és vallásosságát hirdetik az épület és templom homlokzatán, fülkékben elhelyezett szobrok. Az épület homlokzatát "Szent Flórián, és a Boldogságos Szűz kőszobra díszíti; a templomét pedig Szent Miklós és Szent Márton szobra; a kettő között foglal helyet a Széchenyi-címer, fölötte pedig Szent Erzsébet szobra. A torony egyik harangját 1736-ban Eisenberger Mihály József győri harangöntő készítette.