Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok
ápolónővérek pasztorálásán kivül a kórházi lelkész segédkezik az új állami elemi iskolai hitoktatásban. Ám az élet még újabb követelésekkel is lépett fel. A hívek gyarapodása és érdeke sürgetően követelte, hogy az egyházmegyei hatóság a nádorvárosi plébánia terhén új lelkipásztori állomás szervezésével könnyítsen. Plébánosok : 1789—1803. Gaszner Antal, ki a kamillánus rendből mint a püspök által meghatalmazott helyettes plébános megmaradt a rendi házban. 1803—1830. Heigl János dr. az első megválasztott és beiktatott plébános. Egyúttal a szemináriumban ja teológiai főiskola növendékeinek is rendes tanára. Mivel hívei nagyobb részben németajkuak voltak, a végzett klerikusok német egyházi szónoklat és hitoktatás gyakorlására hozzá jártak ki. 1830—1848. Etsch Mátyás. 1848—1894. Tóth Antal, később kerületi alespereshelyettes. 1894—1902. Ruschek Antal, ki Győrszigetből jött ide, innét pedig kanonoki stallumba jutott. 1903—1924. Nyőgér Antal, kit mint káptalandombi lelkészt választott meg a város a plébániára* 1924— Winkler Mihály M) F) A győrszabadhegyi plébánia és Szent Anna temploma. Győrszabadhegyen előbb a székesegyházi, 1743. óta pedig a győrbelvárosi plébánia teljesítette a lelkipásztori teendőket. 1787-ben külön kurátust rendelt ki a püspök Szabadhegyre, aki anyakönyvvezetést is kezdett. 1789-ben II. József hivatkozott plébániarendezési intézve nye helyi káplánságot állított fel, és 196 lélekkel kiszakította Szabadhegyet a belvárosi plébánia területéből. E rendelkezés szerint Győr szab. kir. városnak mint földesúrnak, és mint egész Győr területén kegyúrnak magára kellett volna vállalnia a templom és plébánia berendezését, a helyi káplán és egyházfi javadalmazását. A városnak segítségére jött Farkas Márton szabadhegyi M ) A plébánosok névsorát az anyakönyvek alapján Winkler Mihály plébános közölte velünk.