Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
II. Győr többi temploma, plébániája, kápolnája, kolostora és ispotálya a középkorban
F) Szentferencrendiek kolostora és temploma. Szent Ferenc rendjének Szent Erzsébetről nevezett kolostora és temploma Káptalan-Győr, vagyis a mai belső városrész területén a Szent Erzsébet-utcában, melyet Nagy-utcának is neveztek (a mai Apáca-utca helyén) a Stadel-gyár környékén feküdt. 49 ) Ez az utca a székesegyháztól kiindulva — jobbra való erős elhajlással — húzódott a mai Stadel-gyár tájékáig. A kolostor, vagyis inkább a ferencesek kisebb megszálló háza már a 13. század első felében megépült. Mivel okiratos támasztó pontot nem találtunk, igyekszünk bizonyos adott és kétségtelen időpontok segítségével megállapítani győri megtelepedésük és templomépítésük idejét. A megtelepedés, kolostor- és templomépítés különböző időben is történhetett. Valószínű, hogy Pisai Albert testvér, ki 1224-ben érkezett meg Ausztriába tartományfőnöknek és »nemsokara« Magyarországba is küldött testvéreket, már ebben az évben elindította az első ferences rajt. Mivel Győr a főútvonalba esett, hihető, hogy már az ő főnöksége idején (1224—1227.) megjelentek Győrött is a testvérek és rövidesen megvetették lábukat a városban. Letelepedésükhöz nem kellett nagyobb anyagi befektetés, hiszen szegénységhez szoktatott, kolduló szerzetesek voltak. Kezdetleges, igénytelen otthonuk hamar elkészülhetett. Templomuk építésének időpontjára már kiindulhatunk biztos dátumból. Templomuk védőszentje Magyarországi Szent Erzsébet asszony, II. Endre király leánya és IV. Béla testvére volt. Mivel 1235-ben iktatta IX. Gergely pápa Árpádházi Erzsébet asszonyt a szentek sorába, ez öröm emlékére a győri ferencesek templomot emeltek, és azt Szent Erzsébet tiszteletére avatták fel. 50 ) Az örvendező országban ehhez a szép szándékhoz könynyen találhattak segítőtársakat, kik közé IV. Béla királyt is odaszámíthatták. Mivel az meg bizonyos, hogy 1250-ben már őrség (custodia) volt a győri állomás, rendes kolostoruknak és templomuknak kellett lennie, ha csak a város szélén állott is. Az említett kolostorhely ugyanis a középkori Győr szélén volt. Tehát 1235—1250. között már templomuk és kolostoruk volt. A szerény 49 ) Villányi Sz. i. m. 20. 2.")—27. í. — Gy. k. hit. h. lvt. I. felvall. jk. 22. 26. 206. 1. ;— U. o. m. lvt. 10. Cth. 797. sz. 50 ) Karácsonyi János: Szent Ferenc-rend jenek történele .Magyarországon 1711-ig. I. köt. 15. 1.
