Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
II. Győr többi temploma, plébániája, kápolnája, kolostora és ispotálya a középkorban
épült kápolna is. A 16. századot megelőző időből a prépostság életéről igen kevés adat maradt ránk. Valószínűleg a prépostság alapításától kezdve a prépost a székeskáptalannak is tagja, kis prépostja volt, a 14. században már biztosan ezt állapíthatjuk meg róla. A prépostság a 16. század közepén pusztult el templomával, prépostsági házával együtt. Győr a Német Birodalom egyik keleti kapujává lett a török háborúk idején, ezért erős várrá építették ki. A falak és a bástyák kőanyagának előteremtésekor a düledező prépostsági templom köveit is szétszedték, és a bástyák építésére behordták. Véleményünk szerint ezek a templomkövek a Dunaparton, a mai raktárház (elevator) táján emelt » szent dombi« bástya falait erősítették. A puszta dombot a 17. század végén a katonai hatóság vesztőhellyé alakította át, a 18. század elején pedig a Kálvária épült ide. A terület lelkipásztori teendőit is újból a székesegyházi plébánia vette át. 2;í ) C) Szent Benedekről nevezett templom és plébánia. Külön városrészt alkotott a templomáról elnevezett Szentbenedekfalva, más néven Pánzsa-utca. Magában foglalta a Szent Péter-utcát és Uj-utcát. Győrnek egyik területrészén sem szántott végig a pusztulás és halál oly kegyetlen kézzel, mint éppen e legnagyobb, legterjedelmesebb, községi és plébániai tekintetben rendezett városrészen. Még csak nyoma sem maradt meg. Egyetlen iratos kő, templomalap kő, vagy más építészeti emlék sincs határából. Alig-alig tudjuk fekvését megközelítőleg meghatározni. Mivel Pánzsa-utcának is nevezték, a Pánzsaérhez kellett kitorkollania. Valószínűleg a Wennesz Jenő-utcától, a szeszgyár környékéről indult ki. A Szent Péter-utca és Uj-utca párhuzamosan haladhatott vele^, vagy esetleg keresztezte. 24 ) Lakói földművelők, fuvarozók és kézművesek voltak. A tehetősebb és nag\obb határral bíró faluk közé tartozott, mert a 15. század végén és a 16. elején 30—40 egész telken gazdálkodtak lakói. Adója kisebb volt, mint a belső városé, 23 ) A prépostság részletes történelét lásd: Győri Szemle Hí. évf. Bedv Vince értekezése: A Szent Adalbert tiszteletére alapítóit győrhegyi prépostság. 24 ) Gy. k. m. lvt. I. Számk. 35. 43. 50. 635. 11. III. Számk. 301. 1. Urbarinm V. Capituli — Villányi i. m. 13. 1.
