Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

II. Győr többi temploma, plébániája, kápolnája, kolostora és ispotálya a középkorban

A székesegyházi plébánia mellett all. századtól a 16. közepéig több vallásos intézmény szolgálta a hívek lelki szükségletét, és a társadalmi életben is jelentékeny működési teret foglalt el. A) A Szent István vértanúról nevezett templom és plébánia. Joghatósági területe a szorosabb értelemben vett várost, a mai belső várost foglalta magában, mely a kiépült vár falai alatt húzódott. Nem tudjuk, mikor keletkezett e plébánia, és területét mikor hasították ki a székesegyházi plébánia területéből, de a 13. századnál nem később. A Bécs és Buda között kereskedést űzők II. Omode püspök idejében (1254—1263.) Győrött megálltak, áruikat vásárra kirakták,

1

) tehát a város lakosságának már számottevőnek kellett lennie. A cseh-magyar háború hullámai Győrig értek IV. Béla, majd fia V. István idejében. A több részből álló Győr lakossága sokat szenvedett, nagy kárt vallott ennek következtében. A hősies viselkedésért hálás V. István a külső telepek védtelen lakóit betelepítette a városba, és a polgároknak a fehérvári polgárokéhoz hasonló jogokat, szabadságokat adctt;

2

) ezzel a város gyorsan megnépesedett. Így minden feltétele megvolt a plébánia felállításának, ha ugyanekkor már nem létezett volna a külön, önálló plébánia. A templom a mai vármegyeház telkén állott, a plébániaház vele szemben.

3

) Nem tartozott a nagyobb épületek közé, mégis 7 oltárt foglalt magában: a Szent Kereszt-, Szentlélek-, Szent Péter-, Szent Bereck-, Szent Katalin-, Szent Dorottya- és Krisztus testének oltárát.

4

) A templom építészeti stílusát nem ismerjük; de feltehet!) Fejér C. D. IV. 2., 323. 1. 2

) U. o. V. 1., 146. 1. 3) Győri kápt. hit. h. lvt. V. felvall. jk. 177. 1. 4

) U. o. 1. íelv. jk. 90. 1. — és Czinár—Fuxhoffer: MonasSterologia I. 91. — II. 153. 1.