Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
Függelék. A székesegyház legújabb restaurációs munkálatai (Dr. Szabady Béla)
lezte, hogy ezen a részen földbeásott sirürcgek vannak. A feltevés valónak bizonyult. A jobb- és baloldalon egyaránt kerültek elő maradványok: csontok, ruhafoszlányok. Főpapi talárrészeket, szerzetesi habitusdarabokat hozott felszínre az ásó és lapát. A ruharészeken még a 17. század papi öltözködésének módjára ismertünk. 17 ) A maradványokat közös koporsóba helyeztük, hogy további enyészésüket az építendő ossárium-fülke takarja el a kíváncsi szemek elől. A talajegyengető munka elvégzése után a további süppedések megakadályozására vasbetonalap készült a betonfülkék alá, melyeket a bolthajtásig egymás fölé építettek. A fülkecsoportokat kényelmes, fehér kählheimi lapokkal kövezett útak teszik megközelíthetőkké. 57 fülke készült, amelyek közül azonban a boltozat hajlásába került 10 szűkebb lévén, csak ossariumnak használható. A meszeitfalú és villannyal világított közös sírbolt lépcsőzetét, kényelmessé és eddig helytelen beállítású, hevederíves bejáratát betonkerettel a Közlekedésre alkalmasabbá tették. Az eddig szellőzetlen helyiséget két pala szellőztetőcsatorna segítségével a szabad levegővel összeköttetésbe hozták. A kripta ajtónyílásának két oldalán elhelyezett csatornák a padozat betonalapja alatt az északi és déli hajók faláig mennék, hol az évszázados kőfalakba sűlyesztve a mellékbejáratokhoz legközelebb eső ablakok párkánya alatt jutnak ki a fal külsejéig. Itt csinos rézrács zárja el nyílásukat. A győri püspökök temetkező helyéül a déli hajó alatt végighúzódó sírboltot használták. Ez, úgy látszik, eredetileg lefoglalta a szentély vonalától a mai Szent István-oltárig terjedő hajórész aljának a déli fal mellett elterülő nagyobb felét. Az elkorhadt, összevissza kevert, megbolygatott koporsók és maradványok szomorú látványa indíthatta a 19. századeleji építkezés intézőit arra, hogy a bejárat felől egy kisebb részt fallal különítsenek el az újabb halálesetek eshetőségére a régitől. A választófalon később ; talán az 1909-es renováláskor, rést ütöttek, így a régi temetkezések dísztelen emlékei láthatók lettek. Boldogult Fetser Antal püspök temetésekor ezt a nyílást tégnagyprépost hamvai is 1939. szeptember 21-én. A temetési szertartást Varits Károly nagyprépost végezte, aki egyúttal a sírboltot is megáldotta. 17 ) Aligha tévedünk, ha az ide temetkezett 17. századi főpapok egyikében Dallos Miklóst, a gimnázium és papnevelő alapítóját sejtjük. Győri születésű ember volt és földbe akart temetkezni Enyedi András szerzetes mellé.
