Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

Függelék. A székesegyház legújabb restaurációs munkálatai (Dr. Szabady Béla)

üregre akadtak a szentélyajtó előtt jobbról és balról,

11

) továbbá a püspöki déli sírbolt lejárata és a Szent Jobb oltára között. A két mellékbejárattól nyugatra eső főhajórész süppedő talajából több helyen csontmaradványok jelezték, hogy ezen a 13. század román templomon kívül eső területen egykor temető voit. A déli hajó végén, a Szent László-kápolna bejáratának közelségében, a kórusttartó oszlopok mellett kb. 2 m

2-es nyílású üreg egykori rendeltetése is hasonló lehetett.

12

) A talajrendezés egyébként más, a templom történetét megvilágító adatot is szolgáltatott. A székesegyház boltozattartó négyszögletes oszlopaiban megtalálhatók a gótikus pillérkötegek. Az északi és déli hajók falainak kőanyaga nem azonos. Az északi fal kidolgozatlan és egyenlőtlen régibb (ú. n. lombard) kövekből épült, minta déli fal, melynek kövei (ú. n. császárkövek) szabályosak, de újabbkeletüek, hasonlítanak az északi hajó apsziszának külső köveihez. Az is megállapítható, hogy a középkori magasabb szentély szélesebb is volt a mainál. Déli alapfala a mai oszlopok felező vonalában húzódik, az északit azonban kb. fél méterrel odább találtuk meg. A templom padozatának pontos felmérése közben az is 'kiderült, hogy a templomfalak nem egészen párhuzamosak egymással: a belső tér a főbejárat felé kissé szélesedik és a padozat szintje a falak felé lejt. A íiagy erővel meginduló munka közben az eredeti kiürített mellkas megtöltése fűvel. A ruha jellege a 18. század végső éveit sejttetik velünk. A szines szögeket is használták a 18. a lí) század fordulóján. Nem leheletlen, hogy az 1813-ban Rákoson elhunyt Vilt József püspök temetkező helyére akadtunk e magányos sirüregben. A gyenge tüdejü, sokat betegeskedő főpásztor szivesen hirdette Isten igéjét, azért temetkezett talán a szószék elé. 11 ) Az egykor felmagasított szentély lépcsője melleit, a kriplalejáral jobb és bal oldalán lehetett valamikor a megholtak két javadahnas oltára. A középkor szokása szerint itt temetkezett el az ollár előtt az oltárjavad almát alapító, kinek nevét ma már nem ismerjük. 12

) Középkori szokás szerint a templomot temető vette körül. A székesegyház temetője a 15. század végéig ezt a területet is elfoglalta. A ma Szent László-kápolnának nevezett Szenthárom' ság-kápolna temetői kápolnának épült a 14. és 15. század fordulóján a Héderváry-család részére. Ez leheléit a temető díszesebb sírhelyeinek színhelye. A lesüppedő nagyobb üreg valami előkelő külön sírhely emlékét őrizheti.