Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
I. A székesegyházi plébánia
IL Ferenc szabadságharca idején nagyobb volt a fertőzött országokkal a politikai, gazdasági és katonai összeköttetés, a harcoló országban is mozgalmasabb volt az élet, tehát a járvány terjedése is gyorsabb ütemű lett. A hívei lelkiüdvéért aggódó főpap nagykiterjedésű főegyházmegyéjében már előbb megismerkedett azokkal a súlyos feladatokkal, amelyek a pestis idején a üelkipásztorok teendőit gyarapítják. Azért állította fel a várplébániát is, hogy a megszaporodó lelkipásztori munkának felelős gazdája és higgadt irányítója legyen. Győr ebben az időben császári vár volt ugyan, de rabkicserélő hely lévén, gyakrabban látott falai között kuruc és az ő fogságukból érkező császári hadifoglyokat. Ez a gyakori érintkezés a fertőzött külső világgal magában hordozta a pestis behurcolásának veszedelmét. Az előrelátó főpásztor erre a szomorú lehetőségre készülve a járvány megjelenése előtt, 1710. augusztus havában különleges és részletes utasítást küldött a várplébánoshoz a pestises betegek lelkipásztori gondozásának és ellátásának mikéntjére vonatkozólag. Érdekes és a 18. század közegészségügyi felfogását is jellemző rendelkezésének pontjai ezek. 1. A plébános két káplánt tartson, magyart és németet, akik ragály esetén a betegeket a szentségekkel ellássák. 2. A plébános maga pestises beteghez ne menjen, hogy legyen valaki, aki az egyéb betegségben sinylődőket elláthassa a szentségekkel. 3. A ragály idejében a plébános a győri erősségben levő szerzetesrendek főnökeitől, úgymint a jezsuiták, franciskánusok és karmeliták főnökeitől megtudakolja, hogy a szerzet mely tagjai volnának a betegek segítségére kirendelhetők, alkalmazhatók, ezeknek az ő nevében felhatalmazást adjon a betegeknek a szentségekkel való ellátására, és minden szükségükben való segítségére. A pestis a következő hónapban már Győrött is szedte áldozatait. Ezért 1710. szeptemberében már részletes utasítást küldött Keresztély Ágost, melynek pontjai a következők: 1. A már elrendelt ájtatosságokon kivül mindennap délután 4— 1 t 5-ig a győri templomok minden harangja szóljon; harangozás alatt mindenki, akár otthon, akár az utcán van, öt Miatyánkot és Üdvözlégy Máriát imádkozzék el térden állva Krisztus Urunk öt sebének tiszteletére. 2. A betegeknek a szentségekkel való ellátására a Magyar Ispitában legyen állandóan egy franciskánus; ha az megbetegszik, helyébe a magyar káplán
